A 2016-os helyhatósági választások kiemelten fontosak a kisebb magyar pártok számára, hiszen egy jelentős visszaesés vagy egy rossz eredmény akár a pártok megszűnéséhez is vezethet. Éppen ezért kulcskérdés, hogyan fog szerepelni az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) a választásokon. Kovászna megyében a kérdés különösen érdekes, hiszen itt az elmúlt négy év alatt ezen pártok megyei és helyi szervezetei több – kilépések, kizárások és belső konfliktusok által kísért – válságon mentek át. Elemzésünkhöz az elmúlt két választás eredményeit, valamint a 2016-os választási jelölt-listákat vizsgáltuk.
Az alternatíva alakulása 2008 és 2016 között
2008-ban a Magyar Polgári Párt jelentős eredményeket ért el Kovászna megyében, megszerezte az érvényes szavazatok 28,9%-át, és több fontos helyen legyőzte az RMDSZ-t (kiemelkedő eredményt ért el Kézdivásárhelyen – polgármesteri mandátum és tanácstöbbség, valamint Sepsiszentgyörgyön – többség a helyi tanácsban).
2012-ben az Erdélyi Magyar Néppárt megjelenése után a Magyar Polgári Párt háttérbe szorult: egy kivételével elvesztette polgármestereit és megyei tanácsosi listája is kevesebb szavazatot kapott, mint az új párt által állított lista. Ugyanakkor fontos elmondani, hogy a két párt összesített eredménye elmaradt a 2008-as eredményektől.
A fent vázolt visszaesés az MPP-nél a polgármesterjelöltek és helyi tanácsosi listák tekintetében is tetten érhető. 2008-ban az összes fontosabb magyarok által lakott településen sikerült tanácsosi listát állítania (36 település) és majdnem ugyanannyi polgármester-jelöltje is volt (29 polgármester-jelölt). 2012-ben, a jelöltállításnál még sikerült úgy-ahogy megtartani a pozíciók nagy részét (34 tanácsosi lista és 22 polgármester-jelölt), annak ellenére, hogy a Néppárt 26 településen tanácsosi listát és 11 településen polgármester-jelöltet is állított. Bár kétszer annyi polgármester-jelöltet indított, a helyi tanácsosi listáira az MPP alig tudott több szavazatot gyűjteni, szám szerint 9176 szavazatot az EMNP 8951 szavazatával szemben.
2016-ra a két párt közötti erőviszony radikális változásának lehetünk tanúi. Az MPP által állított tanácsosi listák száma a felére, a polgármester-jelöltjeik száma egy harmadára csökkent (a városok közül csak Kézdivásárhelyen és Kovásznán, a községek közül csak Bükszádon, Gelencén, Ilyefalván, Málnáson és Zabolán állított polgármester-jelöltet). Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az MPP országos vezetőségének politikáját követve, megyei szinten is megegyezés született az RMDSZ és az MPP között, aminek eredményeképpen több településen az MPP nem állított önálló tanácsosi listát, hanem jelöltei az RMDSZ listán kaptak helyet. Ez kockázatos vállalkozás a polgáriak részéről, mert a jelenleg érvényben levő választási törvény értelmében nem tudnak majd saját frakciót alakítani a tanácsokban és – ami fontosabb – ki lesznek szolgáltatva az RMDSZ megyei vezetőségének, amely a törvény szerinti könnyített eljárással, különösebb indoklás nélkül, bármikor megvonhatja mandátumukat.
Másrészt, e politikai vonalvezetéssel elégedetlen polgári tábor soraiból a választások előtt megindult az elvándorlás a Néppárt és a független pozíciók felé. Sepsiszentgyörgyön belső koalíciós megállapodást kötött az MPP városi szervezetének (a pártból azóta kizárt) elnöke a Néppárt városi szervezetével, aminek eredményeképpen az EMNP polgármesterjelöltje lett, továbbá a néppárti jelölt-lista első 12 helyét közösen, paritásos alapon állították össze. Tovább gyengíti az MPP-t, hogy Kézdivásárhelyen és Baróton a párt erős emberei (Rákosi János, kézdivásárhelyi városi tanácsos, valamint Nagy István volt baróti polgármester) a pártból kiválva függetlenként indulnak a választásokon. Ezek a mozgások kiemelten fontosak, hiszen 2012-ben a Magyar Polgári Párt helyi tanácsosi listáira leadott szavazatainak 43,5%-a, a megyei tanácsosi listára leadott szavazatok 48,2%-a ebből a három városból származott. Más szóval a három legtöbb szavazatot hozó településen észlelhető a legnagyobb gyengülés.
Ezzel szemben a Néppárt esetében nem beszélhetünk ilyen mélyreható mozgásokról az elmúlt időszakban. Sepsiszentgyörgyön sikerült helyreállítani a belső békét, megyei önkormányzati frakciójuk is kiegészült, a nagyborosnyói polgármester kilépését, az uzoni és zabolai szervezetek szétesését követően a Néppárt szervezetet alapított Orbaiszék központjában, Kovásznán, Kézdivásárhelyen pedig egy nyilvánosságra került, a Bálványos Intézet által készített felmérés alapján reális eséllyel indulnak a polgármesteri székért Johann Taierling személyében. Emellett erős polgármesterjelöltjei vannak Maksán (jelöltjük a tisztségben lévő polgármester), Árkoson, Kőröspatakon, Málnáson, Gidófalván és Gelencén.
Az erőviszonyok jelenlegi állását jelzi az is, hogy az MPP nem tudott teljes megyei tanácsosi listát állítani és hiányos a listájuk Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Baróton is. Ezzel szemben a Néppárt teljes listát indít mind a megyében, mind a megyei jogú városokban, csupán Kovásznán nem tudott az MPP-nél több tanácsos-jelöltből álló listát állítani.
Összefoglaló
Mindent egybevetve elmondható, hogy Kovászna megyében a Magyar Polgári Párt az Erdélyi Magyar Néppárt megjelenése után fokozatosan, 2012 és 2016 között erőteljesen visszaszorult, hiszen 2016-ra a települések mintegy felén nem tudott vagy nem akart listát állítani és kilépésekkel valamint belső konfliktusokkal szembesül a nagyobb városok majd mindegyikében. Ez akár a megyei tanácsból való kiesésüket is okozhatja. Ezzel szemben a Néppárt – pár települést leszámítva – megtartotta pozícióit és a 2012-es választási évhez hasonló helyzetből várja a megmérettetést.