Deprecated: mysql_connect(): The mysql extension is deprecated and will be removed in the future: use mysqli or PDO instead in /var/www/varmegye/mensura/classes/common/adodb/drivers/adodb-mysql.inc.php on line 364

Deprecated: preg_replace(): The /e modifier is deprecated, use preg_replace_callback instead in /var/www/varmegye/mensura/classes/common/smarty/Smarty_Compiler.class.php on line 270
Mit várhatunk az RMDSZ kormányzati szerepvállalásától? - Mensura Transylvanica

Mit várhatunk az RMDSZ kormányzati szerepvállalásától?

Gyorselemzés az USD-RMDSZ protokollumról



2014. március 3-án a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a liberálisok távozásával az USL-ből létrejött szűkebb politikai szövetség, a Szociáldemokrata Unió Választási Szövetség (Alianţa Electorală Uniunea Social Democrată – USD) aláírta azt a megállapodás-csomagot (protokollumot), amelynek alapján – majdnem két év szünet után – az RMDSZ ismét kormányzati szerepet kap. A megegyezés két dokumentumból, egy rövidebb kormányzati megállapodásból, valamint egy hosszabb politikai megállapodásból áll. Ez utóbbi többek között rögzíti az RMDSZ koalíciós együttműködésben elérni kívánt céljait, valamint az együttműködés feltételeit.
 
A megegyezést követően Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke fontos eredményként könyvelte el, hogy egyezség született a MOGYE ügyének rendezésére, valamint az észak-erdélyi autópálya folytatására. Hasonlóan, egy – az RMDSZ honlapján megjelenő – nyilatkozat kiemeli, hogy a protokollum „számos, a romániai magyar érdekérvényesítés szempontjából fontos elemet rögzít”, mint például a nemzeti szimbólumok szabad használatának jogát, az Európai Kisebbségi Nyelvek Chartája alkalmazását célzó törvények elfogadását, a decentralizáció folytatását, vagy egy arányos és kiszámítható választási törvény elfogadását.

Az elkövetkezőkben a harmadik Ponta-kormány kisebbségi jogok területén megfogalmazott vállalásait vizsgáljuk meg a nyilvánosságra került két dokumentum tükrében.

Előzmények 1: az RMDSZ korábbi koalíciós szerepvállalásai


Az RMDSZ 1996-tól kezdődően több kormánykoalíciónak is tagja volt; ezt alábbi táblázatunk foglalja össze:



Összesítve a fennebbi intervallumokat, megállapítható, hogy az RMDSZ a rendszerváltás óta eltelt közel 25 év (24 év és 3 hónap alatt) több mint 14 évig tagja volt valamelyik Romániát kormányzó koalíciónak (beleszámítva ebbe azt a négy évet is, amikor a Szociáldemokrata Párt kormányát a parlamentből támogatta, ugyanis erre az együttműködésre kormányzati célokat is tartalmazó egyezmények alapján került sor).

E tizennégy esztendő alatt az RMDSZ jelentős tapasztalatra tett szert abban, hogy miképpen kell együttműködni a román politikai partnerekkel. Ugyanakkor e partnerek is jelentős tapasztalatot halmoztak fel arra való tekintettel, hogy milyen természetű és miképp hasznosítható az RMDSZ koalíciós együttműködési kényszere.

Előzmények 2: a korábbi Ponta-kabinetek kormányzati programjai


A 2012. április 27-én a bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Ungureanu-kormány helyébe lépő, 2012. május 7-én beiktatott első Ponta-kabinet 53 oldalas programja tulajdonképpen semmilyen közvetlen kisebbségpolitikai célt nem fogalmazott meg. A programnak csupán néhány olyan előírása van, amely áttételesen kisebbségpolitikai relevanciájú. A 2013-tól kormányzó második Ponta-kormány 130 oldalas programja már több fontos – erdélyi magyar szempontból is jelentős – kisebbségpolitikai célt tartalmaz, annak ellenére, hogy az RMDSZ nem vált e koalíció tagjává (az előzetes egyezségek ellenére).

E két kabinet programjának a magyarság szempontjából – kisebbségpolitikailag – releváns célkitűzéseit az alábbi vázlatos táblázat foglalja össze:



Az első Ponta-kormány (2012. május 7. – 2012. december 21.)
 - a helyhatóságok kormányzati forrásokból való támogatásában tapasztalható diszkrimináció megszüntetése
 - a területi közigazgatási egységek társulásának elősegítése az európai alapok hatékonyabb felhasználása érdekében
 - a délerdélyi autópálya továbbépítése
 - a Marosvásárhelyt Jászvásárral és a Moldova Köztársaság határával összekötő autópálya tervezésének elkezdése
 - a határon túli románság érdekeinek hatékonyabb képviselete

A második Ponta-kormány programja (2012. december 21 – 2014. március)
 - „a multikulturalitás Románia egyik alapértéke”, alapelv a nemzeti, a kulturális, a vallási, a nyelvi identitás fejlesztése, a diszkrimináció visszaszorítása
 - a kisebbségi kerettörvény elfogadása és a megfelelő intézmények létrehozása
 - a kisebbségi egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatának felgyorsítása
 - egész napos magyar adás a közszolgálati televízióban és rádióban
 - törvényi rendelkezések az anyanyelvhasználatról az állam dekoncentrált intézményeiben
 - jogszabályok a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvi Jogok Európai Chartáját ratifikáló törvény életbe léptetésének elősegítésére
 - megfelelő mértékű finanszírozás a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet számára
 - kiegészítő jogszabályok a kisebbségi oktatás fejlesztése érdekében
 - a közoktatás színvonalának javítása a kisebbségi oktatásban
 - a közigazgatás területi átszervezésénél figyelembe veszik az egyes térségek hagyományait, kultúráját
 - a délerdélyi és az északerdélyi autópályák befejezése, a Marosvásárhely-Jászvásári-Ugheni autopálya tervezésének elkezdése



Látható, az első Ponta-kormánynak konkrét kisebbségpolitikai céljai nem voltak, a kormányprogram kisebbségpolitikai relevanciájú (?) előírásai csupán általánosságok voltak, illetve – az infrastruktúra fejlesztése tekintetében – ellentétesek az erdélyi térség érdekeivel.

A második Ponta-kormány programja számos fontos célt megfogalmazott; erre minden bizonnyal az RMDSZ-szel előzetesen – még a 2012. decemberi választások előtt – lefolytatott egyeztetések nyomán került sor, azonban akkor az RMDSZ nem vált a kormánykoalíció tagjává a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) ellenkezése okán. Viszont a második Ponta-kormány programja „megőrízte” az RMDSZ-szel folytatott egyeztetések eredményeit, jóllehet később épp e program előírásaival ellentétes szellemű intézkedéseket foganatosított (a MOGYE ügye, a székelyföldi prefektusok szerepe a zászlóperekben stb.)

A harmadik, most beiktatásra kerülő Ponta-kabinet kisebbségpolitikai céljait egy összesen 4 oldalas egyezmény tartalmazza, amely tulajdonképpen egy két részből álló protokollum.

A mostani kormányzati megállapodás


Az aláírt protokollum első dokumentuma egy úgynevezett kormányzati megállapodás, amely rögzíti az RMDSZ kormányra lépésének általános feltételeit. A mindössze három pontból álló egyezség első pontja kimondja, hogy az RMDSZ a mai naptól fogva tagja kormánynak, és elfogadja a 2012-ben kidolgozott 2013-2016-os kormányprogram célkitűzéseit.

A megegyezés 2. pontja az RMDSZ kormányzati részesedését határozza meg. Eszerint a Szövetség koalíciós súlyával arányosan kap miniszteri és államtitkári tisztségeket. A megállapodás aláírása után nyilvánosságra került adatok alapján az új kormányba az RMDSZ két tagot delegál: Kelemen Hunort, aki egy személyben lesz miniszterelnök-helyettes és kulturális miniszter, valamint Korodi Attilát, aki a környezetvédelmi miniszteri pozíciót fogja betölteni. Korodi kinevezése a verespataki bányaprojekt szempontjából mindenképpen üdvözlendő, hiszen a csíkszeredai képviselő egyike volt azon politikusoknak, akik eddig következetesen ellenezték a beruházást. A két miniszteri poszt mellett a Szövetség 14 államtitkári helyre is jogosult, és nagy valószínűséggel a Maros megyei prefektusi helyet is magáénak tudhatja. Ugyanakkor majdnem biztos, hogy nem lesz Hargita és Kovászna megyének magyar prefektusa, amely a folyó zászlóperek  leállítása szempontjából lehet döntő.

A megállapodás 3. pontja leszögezi, hogy a kormányzati szinten a döntések csak konszenzussal hozhatók. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a kormány által meghozott döntésekkel a kormánykoalícióban részt vevő összes pártnak esetileg is egyet kell értenie, másrészt pedig egy kilépési, illetve zsarolási klauzulát biztosít azon szervezetek számára, amelyek a kormány valamely döntésével nem értenek egyet.

A politikai megállapodás


A protokollumnak az erdélyi magyarság szempontjából érdekesebb része az a politikai megállapodás, amely az RMDSZ követeléseit tartalmazza, valamint azoknak megvalósítási keretét. A megegyezés 11 pontból áll, és aláírta a kormánykoalícióban résztvevő összes párt – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Unió Románia Fejlődéséért (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) – elnöke. Az elkövetkezőkben ennek csupán a legfontosabb elemeit tárgyaljuk.

1. A megállapodás egyik legfontosabb része a 2b. pont, amely kimondja, hogy az aláíró felek megegyeznek abban, hogy a 2014-2016-os periódusban koalíciós szinten kizárólag csak közös megegyezéssel hoznak, illetve kezdeményeznek politikai döntéseket („Să promoveze în perioada 2014-2016, doar în baza acordului comun, inițiative politice referitoare la…”), mégpedig a következő területeken: 1) alkotmánymódosítás, 2) az ország területi-közigazgatási átszervezése a különböző régiók tradíciói, kulturális jellemzői és történelmi sajátosságai alapján, 3) a nemzeti kisebbségek kulturális jogainak szabályozása, 4) a MOGYE magyar vonalának létrehozása, valamint 5) az etnikai arányosság intézményesítése (a dekoncentrált szervek valamint a helyi és megyei hatóságok szintjén).

Mint látható, e pont tartalmazza a magyarság szempontjából a legfontosabb célokat, azonban a fenti megfogalmazás nem kötelezi a kormányt arra, hogy lépéseket tegyen ezek érdekében, a felek csupán arra vállalnak kötelezettséget, hogy csak közös megegyezéssel kezdeményeznek. Más szóval, a megállapodás 2b. pontjának szövegezése nem tartalmaz garanciát arra, hogy tényleges lépésekre is sor kerüljön, viszont lehetőséget ad az RMDSZ-nek, hogy megakadályozza, hogy a koalíció elvegyen a meglévő jogokból.

2. A protokollum 3. pontja a kulturális és oktatási jogokra vonatkozik. Kimondja, hogy az aláírók egyeztetnek a) minden olyan kérdésben, amely a magyar kisebbség kulturális, nyelvi és oktatási identitásával kapcsolatos, b) az oktatási törvény módosításairól. Emellett a 3b. pont kimondja, hogy az oktatási törvény nem módosítható az RMDSZ beleegyezése nélkül, főleg a kisebbségi fejezet tekintetében. Elvi szempontból is súlya van a 3c. pontnak, amely a kisebbségek szerzett jogainak a védelméről szól.

3. A megegyezés 4. pontja az előzőektől eltérően konkrét vállalásokat fogalmaz meg. Kimondja, hogy a) a kormányzat intézkedéseket hoz a Nyelvi Charta ratifikálásakor tett vállalások gyakorlatba ültetésére, b) a kormány továbbra is támogatja a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet, c) biztosítja a Kolozsváron működő Nemzeti Kisebbségkutató Intézet megfelelő (pénzügyi) támogatását, valamint d) a kormányprogram alapján felgyorsítja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatát. Mind a négy pont a 2013-2016-os kormányprogramból származik. Közülük az NKI működéséről szóló alpont az egyetlen konkrét, határidősen számonkérhető ígéret, hiszen a nyelvi jogok gyakorlatba ültetésével vagy a restitúcióval kapcsolatban sem határidőket, sem konkrét ütemtervet nem határoz meg a program. A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezettel kapcsolatban az elmúlt években pedig nem a kormánytámogatás hiánya volt a probléma, hanem az, hogy a szövegével a koalíciós pártok frakciói nem értettek egyet, és a parlamenti bizottságokban késleltették.

4. A megállapodás 5. pontja a helyi közigazgatásról szól, és kimondja a decentralizációs folyamat folytatásának szükségességét. Azonban az előző ponthoz hasonlóan ebben az esetben sem jelennek meg konkrét számon kérhető vállalások vagy határidők.

5. A 6. pont a választási törvény módosítását tartalmazza. A felek olyan választási törvény elfogadásában egyeztek meg, amely biztosabban előrejelezhető választási eredményhez vezet, viszont egységes versenyfeltételeket biztosít az összes párt számára. Habár e pont nem fogalmazza meg a választási rendszer módosításának pontos irányát, jó okkal feltételezhető, hogy a tervezett újabb választójogi reform keretén belül az RMDSZ is új módon keresné parlamenti bejutásának biztosítását. A legvalószínűbb az, hogy a kormány képviselői az arányos listás rendszerhez való visszatérést fontolgatják.

6. A dokumentum 9. pontja egy olyan kérdésre vonatkozik, amely nem a 2013-2016-os kormányprogramból, hanem a második Ponta-kabinet azzal ellentétes politikájából fakad: ez a szimbólum-használat kérdése. A felek megegyeznek, hogy a területi-közigazgatási egységek saját zászlójának kifüggesztési jogát egy közvitán alapuló törvénytervezet parlamenti benyújtásával oldják meg majd. Habár ez a pont a székelyzászló-problematikáját hivatott kezelni, vélhetően újabb vitákat szül. Egyrészt, jelenleg a Székelyföld, mint közigazgatási terület egység nem létezik, másrészt, a zászlót Hargita megye hivatalos szimbólumává választotta, Kovászna megyei hivatalossá tétele így újabb kérdéseket vethet fel.

7. A protokollum kisebbségi szempontból utolsó fontos pontja az infrastrukturális fejlesztésekre vonatkozik (10. pont). Ennek alapján a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a kormány támogatni fogja azokat az elkezdett fejlesztéseket, amelyek kisebbségek által lakott területeken vannak. Kiemelt – nevesített – támogatást kap az északerdélyi autópálya következő, Aranyosgyéres és Marosvásárhely közötti szakasza. Az északerdélyi autópálya célként szerepel ugyan a 2013-2016-os kormányprogramban, azonban a protokollummal a jelzett pályaszakasz kiemelt prioritássá változik.

Következtetések


A protokollum lényegében annak a politikai kísérletnek a folytatása, amelybe a szociáldemokraták és az RMDSZ a 2012. decemberi választások előestéjén belekezdtek. Az együttműködés sikerességének esélyeit azonban több körülmény is rontja, ezek:
  • 2013-ban bebizonyosodott, hogy a mostani Szociáldemokrata Unió Választási Szövetség (Alianţa Electorală Uniunea Social Democrată) tagjai is csak egy „fegyelmezetlen koalíciót” tudnak alkotni, amelyet nem valamely stratégiai törekvés, hanem az eseti együttműködés előnyei tartanak össze
  • az elmúlt év során a Ponta-kormányzat újabb konfliktusokat generált, és azok további problémákkal terhelik a 2013-2016-os kormányprogram amúgy is konfliktusokat előrevetítő kivitelezését
  • az RMDSZ eddigi koalíciós szerepvállalásai során egyszer sem tudta elérni, hogy a közös kormányprogram fontosabb kisebbségpolitikai céljai megvalósuljanak
A megállapodás több cél esetében is nem azok kivitelezésére, hanem csupán a megvalósításukhoz szükséges konszenzus keresésére kötelezi a partnereket. Az RMDSZ szempontjából ez egy defenzív álláspontot erősít: segít a szerzett jogok megőrzésében, némiképp annak árán, hogy újabb jogok szerzésére lehetőséget kapjon.

Az egyezmény talán legfontosabb eredménye az infrastrukturális beruházások terén jelentkezik: egyértelmű prioritássá teszi az „Erdélyi autópálya” befejezését, és azon belül az újabb, Marosvásárhelyig vezető szakasz kivitelezését. Ennek megvalósulása a Székelyföld és Magyarország közötti forgalom szempontjából alapvető.

Mindent egybevetve, az RMDSZ újabb kormányzati szerepvállalása, a fent bemutatott protokollum alapján nagy valószínűséggel nem fog áttörést eredményezni a kisebbségi jogok terén. Viszont lehetőséget teremt az erdélyi magyarság szempontjából fontosnak tartott kérdések kormányzati napirenden tartásához. Ami egyben lehetőség is egyes kérdések eseti rendezésére.
(vissza az oldal tetejére)
 

« vissza


Kommentek írásához belépés vagy regisztráció szükséges.