Deprecated: mysql_connect(): The mysql extension is deprecated and will be removed in the future: use mysqli or PDO instead in /var/www/varmegye/mensura/classes/common/adodb/drivers/adodb-mysql.inc.php on line 364

Deprecated: preg_replace(): The /e modifier is deprecated, use preg_replace_callback instead in /var/www/varmegye/mensura/classes/common/smarty/Smarty_Compiler.class.php on line 270
Európai parlamenti választások – előzetes (II.) - Mensura Transylvanica

Európai parlamenti választások – előzetes (II.)

Második rész: pártcsaládok, programok és jelöltek

Amint három részes elemzésünk tegnap megjelent alfejezeteinek bevezetőjében már megjegyeztük, a május 22–25. között sorra kerülő nyolcadik európai parlamenti választás, számos tekintetben – a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése nyomán vagy a szélsőséges és euroszkeptikus pártok megerősödése következtében − eltér az eddigi megmérettetésektől. Az első, tegnap megjelent rész, az EP-választások előtti időszakról nyújtott általános helyzetképet, illetve kitért a közelgő euroválasztás újszerű vonatkozásaira is. A második, ma megjelenő rész az egyes pártcsaládok programjait és jelöltjeit ismerteti, továbbá rámutat a legfontosabb hasonlóságokra meg különbségekre. Végül a harmadik, utolsó részben az eddigi előrejelzéseket mutatjuk be, illetve felvázoljuk a következő parlamenti ciklus legfontosabb kihívásait is.
 

A pártcsaládok programjainak és jelöltjeinek a bemutatása

 
Az Európai Néppárt (European People’s Party – EPP) az európai jobbközép pártokat tömöríti. Jelenlegi 275 képviselőjével az Európai Parlament (EP) legszámosabb képviselőcsoportját tudhatja magáénak. Fő célkitűzései a demokrácia és az átláthatóság megerősítése, a szociális piacgazdaság kiterjesztése, valamint a polgárokhoz közel álló Európa megteremtése. Az 1979-ben alapított Néppárt jelenleg 39 európai országból 79 pártot tömörít.

Az Európai Néppárt idei, március 6–7. közötti Kongresszusán fogadták el a párt 12 pontból álló választási programját (electoral manifesto), amely a nemzetközi jelenlét tekintetében növekvő, erősödő, ám ezzel egy időben helyi szinten visszafogottabb uniót vizionál. A program reformokat szorgalmaz a munkavállalás, valamint a fenntartható energiaellátás területén. Minden eszközzel támogatja a személyek szabad mozgásának a jogát, és nagyobb együttműködést igyekszik kialakítani a harmadik országokkal a bevándorlás területén, továbbá kiáll a polgárok alapvető személyes jogainak a védelme mellett, valamint felvállalná a bevándorlók integrációjára vonatkozó politikai elképzelés kidolgozását is. Végül hatékonyabb és egységes külpolitikát szorgalmaz, támogatja a transzatlanti kereskedelmi tárgyalásokat. Az Európai Bizottság (EB) elnöki posztjára a dublini kongresszus a Néppárt egyik legtapasztaltabb politikusát, Jean-Claude Junckert jelölte, aki 18 évig volt Luxemburg miniszterelnöke, majd 2005-től 2013-ig az Eurogroup (az eurozóna pénzügyminisztereit tömörítő szervezet) vezetőjeként tevékenykedett.
 
 
Az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (Progressive Alliance of Socialists and Democrats – S&D) a második legnagyobb képviselőcsoporttal rendelkezik az EP-ben 194 képviselővel, viszont az egyetlen olyan „europárt”, melynek mind a 28 tagállamból van képviselője. A képviselőcsoport a válság időszakában leginkább azért harcolt, hogy csökkentse a munkanélküliséget és egyenlőbb piaci feltételeket teremtsen. 
Az EP-választásokra kiadott programjukat – amely a változó Unió három pillérére épül – március 1-jén, Rómában fogadták el. A három pillér:
  • A fejlődő Unió: ahol a férfiak és a nők a munkájukért tisztességes bérezésben részesülnek; továbbá a képzés, a fejlesztés és az iparosítás révén új munkahelyek jönnek létre, a pénzügyi szektor pedig az állampolgárok szolgálatába áll;
  • A társadalmi és szociális védelmet biztosító Unió, amely küzd a szélsőségesség ellen; illetve biztosítja a személyes adatok védelmét s a személyek szabad mozgását;
  • A működő Unió: amely az állampolgárok nagyobb részvételére alapoz, hatékonyabban és célorientáltan használja a természeti erőforrásokat, támogatja a megújuló energiát (zöld Európa), valamint növeli az EU nemzetközi szerepét.
A szocialisták az EB-elnöki tisztségének a betöltésére az EP jelenlegi elnökét, a német Martin Schulzot jelölték, aki immár két évtizedes európai képviselői tapasztalattal rendelkezik. Schulzra leginkább a kritikus, egyenes beszéd a jellemző. Ismeretes, hogy számos alkalommal éles kritikával illette nemcsak a magyar, de a román miniszterelnök is. 
 
 
A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt (Alliance of Liberals and Democrats for Europe, ALDE) a liberális, demokratikus értékeket képviseli Európa szerte. Ezt az „europártot” az első EP-választások előtt alapították 1976-ban, és azóta egyre jelentősebb szerepet tölt be az uniós döntéshozatalban, hiszen az EP-ben a harmadik legnagyobb képviselőcsoportot alkotja az ALDE-t színeiben öt éve megválasztott 83 tag.

Az ALDE programja az erősebb Európa mellett kardoskodik, amely megvédi a közös értékeket és érdekeket, fellendíti a gazdaságot (a kis- és középvállalatok támogatása, valamint az EU–USA szabadkereskedelmi övezet létrehozása által), munkahelyeket teremt, továbbá elszámoltatható módon és átláthatóbban működik. A párt az EU költségvetésének szükségszerű újragondolását javasolja azzal érvelve, hogy a büdzsének növekedés-centrikusnak kellene lennie, ugyanis ily módon egyre több munkahelyet lehetne létesíteni. A Liberálisok és Demokraták a Közös Agrárpolitika (KAP) reformját szorgalmazzák, ennek keretében pedig a fenntartható mezőgazdaság fejlesztését, a mezőgazdasági támogatások csökkentését. A pénzügyi szolidaritást csak abban az esetben támogatnák, ha ez pénzügyi felelősséggel párosulna. Végül pedig azt szeretnék, ha a jövőben az EU nemzetközi szinten egyre nagyobb szerepet vállalna.
Az EB élére a flamand Guy Verhofstadtot jelölték, aki nagyon fiatalon, 32 éves korában lett Belgium pénzügyminisztere és miniszterelnök-helyettese Wilfried Martens kormányában, majd 1999–2008 között az ország miniszterelnöki tisztét is betöltötte. Ezt követően 2009-től EP-képviselő, majd az ALDE képviselőcsoport elnöke lett. Jelöltségét pártja nagy többséggel támogatta.
 
 
A Zöldek (Greens) az Európai Szabad Szövetséggel (European Free Alliance, EFA) együtt alkotják az EP negyedik legnagyobb képviselőcsoportját az EP-ben, 58 képviselővel. Programjukban – amelyet a párt februári kongresszusán fogadtak el – olyan társadalmi, gazdasági és politikai átalakulást szorgalmaznak, amely a fenntartható növekedésen, valamint az ipar zöld újjáéledésén alapszik.

A Zöldek határozott lépéseket kívánnak tenni az európai szociális egyenlőtlenségek és a szegénység felszámolása, továbbá az Ifjúsági Garanciaalap feltőkésítése érdekében. Ezen kívül szigorúbb szabályozásokat akarnak kidolgozni az európai bankrendszer ellenőrzése céljából, és olyan adópolitika bevezetését tervezik, amely csökkentené a munkát érintő adóterheket, viszont növelné a környezetszennyezésre kirótt adókat. Jövőbeli tevékenységük fontos részének az unióra érvényes klíma- és energiatörvény megalkotását tekintik, amely szerintük elsődleges fontossággal bír majd a fenntartható gazdasági átalakulásban. Emellett a mezőgazdaságban továbbra is ellenzik a műtrágya és a vegyszerek, illetve a genetikailag módosított organizmusok (GMO-k) felhasználását. 
Az Európai Szabad Szövetségnek nincs önálló jelöltje az EB élére, azonban a Zöldek két képviselőt is megneveztek: a francia José Bovét, aki leginkább a globalizáció egyik kritikusaként ismert, és pártja jelöltje volt a 2007. évi francia államfőválasztáson, valamint a német Franziska Maria Kellert, aki iszlám-szakértő, továbbá több EU-tagállamban is élt, és ráadásul öt idegen nyelvet beszél.
 
 
Az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (Alliance of European Reformists and Conservatives, AECR) a 2009. évi EP-választásokat megelőző kampányban alakult, és jelenleg a zöldekével majdnem azonos létszámú, 57 tagból álló, képviselőcsoporttal rendelkezik. Ez az „europárt” nem támogatja az unió mélyítését, sokkal inkább olyan rugalmas szervezetnek fogja fel az EU-t, amely képes odafigyelni a tagállamok választópolgáraira. A képviselőcsoport nem nevezett jelöltet az EB élére, sőt választási programot sem tett közzé, viszont olyan bizottsági munkaprogramot fogalmazott meg, amelyet a jövőben a képviselőcsoport szívesen támogatna.
 
 
Az Európai Baloldal Pártjának (European Left) a megalakulása szintén az EP-választásokhoz köthető, ugyanis a párt az 1999. évi uniós választásokat megelőző időszakban alakult, és jelenleg az Északi Zöld Baloldallal alkot képviselőcsoportot (European United Left/Nordic Green Left, GUE-NGL). A „Szabaduljunk meg a megszorításoktól és építsük újjá Európát” című programjukban elítélik az eddigi megszorító intézkedéseket, ugyanis szerintük az EU-nak sokkal inkább a gazdaság újjáélesztésére kellene helyeznie a hangsúlyt. Ezen kívül támogatják a tagállamok választóinak a fokozottabb beleszólását az uniós döntéshozatalba, hiszen aligha képzelhető el fenntartható, demokratikus és szolidaritásra épülő Európa a jelenlegi szerződések alapján. Nagyobb társadalmi és szociális egyenlőséget szorgalmaznak a tagállamok szintjén, viszont elvetik a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás gondolatát, ami szerintük kulturális és szociális szempontból hátrányosan érintené az európai polgárokat.
Az Európai Baloldal decemberi kongresszusán a párt alelnökét, Alekszisz Cipraszt választotta jelöltjének, aki egyben a Szüriza nevet viselő görög ellenzéki koalíció politikusa is.
 
 
A Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalom (Movement for a Europe of Liberties and Democracy, MELD) az euroszkeptikus pártokat tömöríti, amelyek 2009-ben 12 tagállamból 31 tagot juttattak be az EP-be, majd megalakították a Szabadság és Demokrácia Európája (European Freedom and Democracy) képviselőcsoportot. Ez a politikai erő nem fogalmazott meg választási programot a közelgő EP-választásokra vonatkozóan, és önálló jelöltet sem indított az EB elnöki tisztségének az elnyerése céljából.
 
 
Alapításának időpontját tekintve a legfiatalabb „europárt” az Európai Kalózpárt (European Pirate Party, PPEU), amely idén március 21-én alakult Brüsszelben. A párt alapvető célkitűzése a kalóz-mozgalom képviselete az európai intézményekben, ugyanis tagjainak az a közös meggyőződése, hogy a digitális forradalom az emberi társadalmak alapvető megújulásának az időszaka. Programjukban az állampolgári részvétel és a nyitottabb kormányzás mellett szállnak síkra, az EP szerepének a növelésével egyetemben. Továbbá hangsúlyozzák a személyi adatok védelmének a fontosságát, elutasítják a biometrikus azonosítást, a szerzői jogvédelem kapcsán pedig nem támogatják az információmonopóliumot. Éppen ezért a társadalom érdekeinek megfelelő jogszabályok meghozatalát szorgalmazzák, illetve támogatják a nem kereskedelmi célú irodalmi és művészeti munkák másolását meg tárolását, továbbá az internet, a szoftverek és az adatbázisok minél szélesebb körben való hozzáférhetőségét. A Kalózpárt jelöltjei legalább annyira fiatalok, mint maga a szervezet: Amelia Anderdotter a svéd Kalózpárt képviselője 27 éves, Peter Sunde a Pirate Bay társtulajdonosa, 36 éves és a finn Kalózpárt képviseletében indul EP-mandátumért.
 

Összefoglalás

 
  1. Az europártok többsége az EP-választásokra való tekintettel a párt programja mellett választási programot/kiáltványt is megfogalmazott. Ezekben az EP-mandátumokért versengő politikai erők az EU legaktuálisabb problémáira tértek ki, és felvázolták azokat a megoldási javaslatokat, amelyek megvalósítása érdekében a közeljövőben dolgozni szeretnének.
  2. Az europártok – két képviselőcsoport kivételével – saját EB-elnökjelöltet is állítottak. A jelölteknek így a kampány és a viták alkalmával a kiáltvány ismertetésére is lehetősége nyílott. Az elnökjelöltek nagyobb része már befutott, tapasztalt politikus, továbbá a Baloldal meg a Kalózpárt jelöltjét kivéve, az alapító tagállamokból származik.
  3. Az europártok egyetértenek abban, hogy a jövőben bővíteni kell az állampolgárok döntésbefolyásolási lehetőségeit, növelni kell az EP hatáskörét. Továbbá az uniónak a személyes adatok megfelelő védelmét kell biztosítania, nemzetközi szinten pedig jelentősebb szerepet kell betöltenie.
  4. A választási programok tükrében az EU meg az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi övezetről szóló tárgyalások vitás kérdésnek minősülnek, akárcsak az egységes bevándorlás- és integrációs politika megalkotása.
  5. A leghevesebb viták kétségtelenül az EU gazdasági helyzetét, valamint a recesszióból való kilábalást érintik, ugyanis az „europártok” eltérő elképzeléseket dolgoztak ki, és annak dacára, hogy egyetértenek a fenntartható munkahelyek megteremtésének, az egyes gazdasági ágazatok újraindításának, a bankrendszer szabályozásának, illetve a kis- és közepes vállalkozások támogatásának a szükségességében, a módszerek és prioritási sorrendek tekintetében a közeljövőben hosszadalmas vitákra számíthatunk.
 

« vissza


Kommentek írásához belépés vagy regisztráció szükséges.