Deprecated: mysql_connect(): The mysql extension is deprecated and will be removed in the future: use mysqli or PDO instead in /var/www/varmegye/mensura/classes/common/adodb/drivers/adodb-mysql.inc.php on line 364

Deprecated: preg_replace(): The /e modifier is deprecated, use preg_replace_callback instead in /var/www/varmegye/mensura/classes/common/smarty/Smarty_Compiler.class.php on line 270
Érettségi 2013 - Mensura Transylvanica

Érettségi 2013

A záróvizsga magyar szempontból. Gyorsjelentés

Tartalom

1. A magyar eredmények országos eredményekkel való összehasonlítása
2. Az érettségi adatok elemzése különböző kategóriák szerint
3. Román nyelv és irodalom tanítása az érettségi adatok függvényében
4. Az érettségi adatok modellezése: mi lenne ha nem kellene románból vizsgázni?
5. Összegzés



A 2013-as érettségi eredmények nyilvánosságra hozatala után két fontos témával találkozhatunk a sajtó napirendjén. Az egyik – hangsúlyosan a minisztérium körüli véleményekben megjelenő  – álláspont arról számol be, hogy az elmúlt évekhez képest javultak az eredmények és ez annak tudható be, hogy mind a diákok, mind pedig az iskolák kezdenek felnőni a feladathoz, komolyabban veszik az érettségi vizsgát. Ennek érdekében pedig azokat a diákokat, akik valószínű, hogy nem tudnák sikeresen a vizsgát teljesíteni, lebeszélték a vizsgára való beiratkozástól, vagy esetleg megbuktatták őket a XII. osztály legvégén. Más álláspontok a differenciált oktatás fontosságára, a székelyföldi román nyelvtanítás problémáira, valamint a szakiskolák siralmas helyzetére hívták fel a figyelmet. Egy harmadik irányvonal az érettségi eredményekkel való zsonglőrködés kérdéskörét feszegette.

Ami közös a sajtóban eddig megjelent anyagokban, hogy a magyar érettségizőkről kevés adatot olvashattunk, ami megjelent, az inkább egy-egy megye vagy város eredményeire koncentrált. Más szóval, habár az eredményekre mozaikszerűen aránylag jó a rálátásunk, egységes következtetést nem vonhatunk le az eddig megjelent adatokból. Így például még arra sem kaptunk választ, hogy hány magyar diák vett részt az idei érettségin.

Jelen elemzés két nagy kérdésre koncentrál. Egyrészt, összehasonlítja a magyar nyelven tanuló diákok eredményeit a minisztérium honlapján megjelenő országos eredményekkel, másrészt pedig utánajár a sajtóban megjelenő érettségivel kapcsolatos vélemények – szakiskolák helyzete, román nyelvtanítás, eredményekkel való zsonglőrködés –alátámaszthatóságának.

Az adatokat a calificativ.ro honlapról  töltöttük le, majd az oktatási minisztérium érettséginek szentelt honlapján megjelenő fellebbezés utáni eredmények alapján korrigáltuk. Az eredmények helyességét szúrópróba alapján ellenőriztük. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az így összegyűjtött adatsor akár pontatlan is lehet, azonban ezek részaránya feltételezhetően elenyésző.

A magyar eredmények országos eredményekkel való összehasonlítása

A hivatalos statisztikák arról beszélnek, hogy a diákok 56,44%-a sikeresen érettségizett, azonban ezt az arányt az érettségire beiratkozó és minden vizsgán megjelenő diák számából számították ki. Ez a szám tehát némileg korrigálásra szorul, hiszen releváns adatról akkor beszélhetünk, amennyiben a sikeresen érettségizők számát az érettségire beiratkozottak számához, valamint a végzős diákok számához hasonlítani.

Az érettségire 7950 magyar osztályban végzett, magyar nyelven tanuló diák iratkozott be, amely az összes diák 4,21%-át jelenti. A diákok 48,73%-a vette sikeresen az akadályt, ami több mint 3,5%-kal elmarad az országos átlagtól. Amennyiben a fenti számokat csak az idei végzősök esetében nézzük, akkor a helyzet súlyosabb, hiszen a 4,5%-ot kitevő magyar tannyelvű iskolába járó végzős 51,78%-a érettségizett sikeresen, ami 7%-kal marad el az országos átlagtól (I ábra).

Egy másik elgondolkodtató statisztikai manipulációra többek között az Adevărul című román napilap mutat rá: ennek értelmében növekvőben van azok száma, akik nem iratkoznak be, vagy nem iratkozhatnak be az érettségire. (Ez amúgy összecseng a Király András oktatási államtitkár által mondottakkal). A napilap adatai szerint idén a több mint 183 ezer végzősből mindössze 75,38%-a jelentkezett az érettségi vizsgára. Ez értelemszerűen kihatással van a sikerességi rátára is, ami 46,75%-ra (fellebbezések után 47,57%) csökken. A reális sikerességi ráta megállapítása a magyarul tanuló diákok esetében nagyobb kihívás. Az Iskolák a veszélyben program adatsora alapján 2013 februárjában 8451 magyarul tanuló végzős diák volt Romániában. Összehasonlítva ezt a számot az érettségin magyarul vizsgázók számával, kiderül, hogy a végzős diákoknak mindössze 79%-a iratkozott be a vizsgára és csak háromnegyede ment el érettségizni. Az összes végzősből tehát csak 40,88%-nak sikerült a minimum a hatos átlagot elérni. Ez még mindig körülbelül 6,7%-kal marad el az országos átlagtól.

A reális sikerességi ráta a felsőoktatás szempontjából lehet fontos, hiszen a csökkenő diáklétszám mellett az egyetemek számára kiemelt kérdés, hogy pontosan hány olyan diák van, aki egyetemre felvételizhet.

Az érettségi adatok elemzése különböző kategóriák szerint

Az eddig megjelent elemzések kiemelten megyei bontásban foglalkoztak az érettségi eredményekkel. Ezt a honlapra feltöltött II. ábrán tekinthetik meg). Azonban a képet árnyalni kell. Az elkövetkezőkben a megyei eredmények mellett két kategória szerint – szakirány, magyarság etnikai aránya – végzünk összehasonlító elemzést.

Az első és legfontosabb változó az oktatás típusa. Romániában három kategóriába sorolják a középiskolai képzésre elméleti, szakoktatás, valamint vokacionális (ide tartozik a művészeti-, zene-, vallás- és pedagógiai oktatás, valamint a sport- és katonai iskola is). Mindhárom típus érettségivel zárul.

A III. ábra összesítései alapján jól látható, hogy magyar szempontból lényegesen kevesebb (kb. 10%-kal) a szakiskolába járó diák, mint országos viszonylatban. Ez azért is fontos, mert elfogadott ténynek számít, hogy a statisztikákon leginkábba szakiskolák eredménye ront, ami meg is mutatkozik az alábbi táblázatban (IV. ábra). A szakiskolák kérdés a 2011-es érettségi eredmények nyilvánosságra hozatala óta van napirenden, amikor a megszüntetett és szakközépiskolákká alakított szakiskolák diákjai először érettségiztek ugyanazon tételekből és szabályok szerint, mint az elméleti és vokacionális oktatásban tanuló diákok.

A fenti eredmények az érettségin megjelent diákok átmenési rátáját tükrözik. Erre az összehasonlíthatóság miatt volt szükség, hiszen az országos statisztikák‒ amint már említettük ‒ kizárólag ezekkel az eredményekkel dolgoznak. A fenti adatok alapján világosan kimutatható, hogy míg az elméleti osztályok eredményei megközelítik az országos átlagokat (4-6%-os a különbség), addig a szakiskolák eredményei lényeges elmaradnak az országos átlagtól (10-16%-os különbség). Sajátos a vokacionális iskolák helyzete, hiszen míg összességében megközelítik az országos eredményeket, addig az idei végzősök eredményei 12%-kal maradnak el az országosoktól.

A megyei bontás alapján több következtetés és levonható:

- Az elméleti oktatás esetében, Kovászna és részben Bihar megyét leszámítva a „tömbmegyék” jól teljesítenek, illetve Hunyad és részben Arad megyét leszámítva a szórvány megyék leszakadni látszanak.

- A szakoktatás esetében élesen elkülönülnek a szórvány- és tömbmegyék. Míg az előbbiek az átlag fölött teljesítenek, addig az utóbbiak sereghajtók. Ez valószínű azzal magyarázható, hogy a szórvány megyékben általában a szakoktatásnak és elméleti oktatásnak ugyanazon iskola ad otthont, míg a tömbmegyékben külön szakiskolákban folyik az oktatás. Továbbá a kevesebb magyar lélekszámmal bíró településeken lényegesen kevesebb (vagy egyáltalán nincs) magyar tannyelvű szakiskola, a leggyengébb diákok vélhetően román iskolákba jutnak csak be.

- A vokacionális oktatás esetében a székelyföldi és nem székelyföldi megyék között van törésvonal. Az előbbiek lényegesen az átlag alatt teljesítettek, hasonlóan Fehér és Temes megyéhez is.

A magyarság etnikai arányának szempontjából az középiskolák öt kategóriáját különítjük el: szórvány (0 és 20% között), kisebbségben (20 és 40% között), kiegyensúlyozott arány (40 és 60% között), többségben (60 és 80% között), valamint kvázi homogén települések (80 és 100% között).

Mint látható (V. ábra), az érettségizők 53%-a többségi, 31%-uk pedig kisebbségi településen végezte a középiskolát. A következő ábrán (VI. ábra) az átmenési arányt a település etnikai aránya, valamint a szakirány alapján vizsgáljuk. Összeahsonlításként továbbra is az országos arányokat használjuk.

A fenti adatok némiképpen árnyalják a megyei bontásban megfigyelteket: 

- Általános tendenciaként elmondható, hogy a 2013-as érettségin az iskolák szerepelnek rosszabbul, amelyek olyan településen vannak, ahol a magyarság 80% felett van.  

- Az elméleti oktatás szempontjából, habár majdnem minden kategória megközelíti az országos átlagot, mindössze a kiegyensúlyozott etnikai arányú települések iskolái szerepelnek az országos átlag felett. 

- A szakoktatás esetében a megyei bontáshoz hasonlóan csak a szórvány települések iskolái nem maradnak el az átlagtól. 

- A vokacionális oktatás esetében a többségi magyar települések iskoláinak leszakadása észlelhető.

A fenti adatok értelmében központi kérdés, hogy miért teljesítenek rosszabbul a tömb magyar településen működő iskolák? A választ a szakiskolák eloszlásában, valamint a bukás okaiban kell keresnünk.

A szakoktatás település szerinti eloszlása (VII. ábra) alapján kimutatható, hogy a magyarság etnikai arányával nő a szakosztályokban tanuló diákok száma és aránya is. Míg a szórványtelepüléseken mindössze a diákok 17,54%-a tanul valamilyen szakosztályban, addig a 80% fölötti településeken ez az arány már 52,58%. A helyzetet csak bonyolítja, hogy a tömbtelepülések szakoktatása lényegesen az országos átlag alatt van (VII. ábra).

Az eredmények egy másik lehetséges magyarázata a bukás okában rejlik. A VIII. ábra alapján elmondható, hogy a magyarul érettségiző diákok harmadának azért nem sikerült az érettségi, mert nem írt átmenőjegyet román nyelv és irodalomból, valamint 38%-a több mint egy tantárgyból bukott (ezek közül az esetek nagyrészében az egyik tárgy a román írásbeli). A szakirányú elemzés alapján kimutatható, hogy a román nyelv és irodalom vizsga nem teljesítése hangsúlyosan jelent meg az elméleti és vokacionális oktatásban résztvevők esetében, míg a több mint egy tantárgyból való bukás inkább a szakiskolákban tanulókra jellemző.

Egy másik beszédes statisztikai adat az érettségire beiratkozó diákok román nyelv és irodalom vizsgán nyújtott teljesítménye. A diákok 60%-a ment át a román nyelv és irodalom vizsgán, 36,2%-a pedig sikertelenül vizsgázott. Etnikai kategóriák szerinti bontásban kimutatható, hogy mind a román vizsga sikertelensége, mind pedig a vizsgától való távolmaradás nő a település magyar lakosságának számával. Míg a szórványtelepüléseken a román átmenési 81%, a hiányzási arány pedig 1,4%, addig a tömbtelepüléseken a sikerességi ráta 51%, a távolmaradási pedig 6,6%-os.

A bukás okainak vizsgálata két fontos dologra világit rá. Egyrészt kimutatható, hogy a tömbtelepüléseken tapasztalt alacsony sikerességi arány a román nyelv és irodalom vizsga eredményeivel, valamint a szakoktatásban részt vevők magas számával magyarázható. Másrészt, a szakoktatás esetében jól látható, hogy a sikertelenség okozója nem kizárólag a román nyelv és irodalom vizsgán nyújtott teljesítmény volt, hanem a más tantárgyak esetén nyújtott alacsony színvonal is.

Román nyelv és irodalom tanítása az érettségi adatok függvényében

Mint láthattuk, a magyar diákok számára az egyik legnagyobb kihívást a román nyelv és irodalom vizsga jelentette. Ez több kérdést is felvet. Egyrészt van-e tényleges kapcsolat a román írásbeli elért teljesítmény, valamint a település etnikai szerkezete között? Másrészt mit tudunk elmondani a román nyelv és irodalom jegyekről a magyar nyelv és irodalom jegyekkel való összehasonlításban? Harmadrészt, mit tudunk elmondani a magyar diákok érettségi eredményeiről, amennyiben a román nyelv és irodalom vizsga jegyétől eltekintünk.

Az Erdélyi Napló július 18-án megjelent számában több tanár véleményét kérte ki az érettségi tételek nehézségi fokát illetően. A román nyelv és irodalom tételeket egy temesvári romántanárnő úgy értékelte, hogy mindenki, aki tud elég jól románul és közepes felkészültséggel rendelkezik, könnyedén meg tudta írni az átmenő jegyet. Ez azzal magyarázható, hogy az első tételnél a hangsúly inkább a szövegértésen, a másodiknál a fogalmazáson és indokláson, a harmadiknál pedig az irodalmi felkészültségen volt a hangsúly. Hasonlóan értékelték a magyar írásbeli vizsga tételeit is, ahol a második tétel foglalkozott szövegértéssel, míg az első és harmadik az irodalmi szaktudás mellett a fogalmazásra és indoklásra fektette a hangsúlyt.

A fentebb bemutatott adatok alapján azt feltételeztük, hogy a román vizsga teljesítménye összefügg annak a településnek az etnikai arányával, ahol az iskola található. Ennek bizonyítása érdekében két összefüggést vizsgáltunk: 

1. a településen élő magyarok aránya és a 139 iskola diákjai által a román vizsgán elért eredmények átlaga, valamint
2. az etnikai arány és a román vizsgán megbukók iskolánkénti aránya közötti kapcsolatot.

Mindkét korreláció szignifikánsnak (p<0,01) bizonyult. A településen élő magyarok aránya és a román írásbeli iskolai átlaga között egy közepes negatív (-0,437), míg a településen élő magyarok aránya és a román vizsgán elbukók aránya között egy közepes pozitív (0,423) kapcsolat észlelhető. Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb a magyarság aránya a településen, annál valószínűbb, hogy kisebb a román jegy átlaga az iskolában, valamint minél kisebb a magyarság aránya a településen, annál valószínűbb, hogy a románból való bukás aránya is kisebb az iskolában.A román nyelv és irodalom tanítás problémáinak másik mutatóját a román és magyar írásbeli vizsgákon szerzett jegyek összehasonlítása, valamint a két írásbeli vizsga átlagának összehasonlítása adja.

A két írásbeli vizsgán ‒ román valamint magyar nyelv és irodalom ‒ szerzett jegyeket hat kategóriába osztottuk, majd megnéztük azok eloszlását. A X. ábra világos kimutatja, hogy míg a diákok nagy része román nyelv és irodalomból 5-ös alatt (36%) vagy 5-ös és 6-os között kapott (25%), addig magyar nyelv és irodalomból ugyanebben a kategóriában az arány lényegesen alacsonyabb, a jegyek arányosan oszlanak az átmenő jegyet jelentő kategóriák között.

Tovább vizsgálva a román és magyar írásbeli vizsgák közötti kapcsolatot, megnéztük, hogy hogyan teljesítettek a magyar írásbelin azok, akik elbukták a román írásbelit. A XI. táblázat alapján kimutatható, hogy mindössze 15%-uk bukott meg magyarból is, 29%-uk pedig 7-es fölötti jegyet kapott. 

A magyar és román írásbeli vizsgákon szerzett jegyek átlaga közötti különbség is a román nyelv oktatásával kapcsolatos problémákra hívja fel a figyelmet. Országos szinten a román jegyek átlaga a magyarok körében 5,03 míg a magyar 7,1. Az etnikai kategóriák és a szakirány szerinti bontás bizonyos szempontból árnyalja a képet, hiszen minél kisebb a magyarság aránya, annál közelebb van egymáshoz a két átlag (XII. ábra).

Kiemelt fontosságúak a szakoktatáson belül tapasztalt különbségek. Míg a szórványtelepülések esetében a két átlag közötti különbség 0,9 pont alatt van (a román átlag 5,54), addig a magyarság arányának növekedésével fokozatosan 2,77-re nyílik (a román átlag 3,2). A két arány egymástól való távolodása és a román átlag drasztikus csökkenése minden más kategóriában is kimutatható. 

A fenti adatok mind azt bizonyítják, hogy a román nyelv és irodalom írásbeli vizsga teljesítésének egyik fontos kritériuma az aktív nyelvhasználat, ami a tömb-magyar településeken nem lehetséges.

Az érettségi adatok modellezése: mi lenne ha nem kellene románból vizsgázni?

A magyar nyelvű oktatás szintjének egy másik mutatóját a román írásbeli vizsga figyelembevétele nélküli helyzet feltárása adja. Abból kiindulva, hogy a magyar diákok szintjének felmérése akkor válik összehasonlíthatóvá a román diákokéval, ha az átmenési arányokat és médiákat a három tantárgyból (anyanyelv, kötelező és választott tantárgy) állítjuk össze, lemodelleztük, hogyan néznének ki az arányok abban az esetben.

A román vizsga nélkül a jelenlegi körülmények között kicsivel több, mint 5000 diák érettségizett volna sikeresen (III. táblázat), amely 23%-kal több, mint a jelenlegi körülmények között leérettségizett diákok száma. A sikeresen érettségizők aránya ennek következtében 51,39(48,73)%-ról 66,51(63,22)%-ra módosulna.

Szakirány szerinti bontásban mindhárom kategóriában az átlag fölött teljesítettek volna a magyar diákok, legmagasabb arányban az úgynevezett vokacionális oktatásban. Ez azzal magyarázható, hogy a magyar iskolák esetében a vokacionális osztályok túlnyomó része művészeti, teológiai vagy pedagógiai osztály. Legrosszabbul ebben az esetben is a szakosztályok teljesítettek volna, 39%-os sikerességi rátával.

A román jegyek kivételével jobb rálátásunk lehet az oktatás megyei helyzetére. A fenti táblázat (IV. táblázat) alapján mindhárom oktatás-típus esetében megjelennek a problémás megyék. Míg az elméleti oktatás esetében ezek hangsúlyosan szórvány-megyék (Brassó, Bukarest, Fehér, Máramaros és Temes), addig a szakoktatás esetében tömb-magyar megyékről van szó (Kovászna, Szilágy).

A román írásbeli jegy figyelmen kívül hagyása utáni eredmények egy utolsó mutatója a bukás okára vonatkozik (XIV. táblázat). Az idei érettségin a magyar nyelven tanult diákok számára a  bukás legfontosabb oka a román vizsga volt. Annak kivételével 28,3%-kal kevesebb diák bukott volna meg. A bukás legfontosabb oka így az egy tantárgyból való bukás lett volna, azonban aggasztóan magas a több tantárgyból bukók és a vizsgákon nem megjelenők aránya a szakoktatás esetében (37,11% valamint 15,74%), valamint a 6-os átlagot nem elérők aránya a vokacionális oktatás esetében (45%).

A román jegy nélküli eredmények bemutatásával nem a közoktatás rehabilitálása volt a célunk, hanem a két problémás terület – a szakoktatás helyzete, valamint a román nyelv oktatásnak a problémája – aláhúzása volt. A román vizsga figyelmen kívül hagyásával például a szakoktatás alacsony színvonala nem tűnt el, hanem csak hangsúlyosabbá vált.

Összegzés

Az érettségi eredmények és a körülötte folyó diskurzus egyik következménye, hogy a statisztikai adatok kedvező kozmetikázása nem csak az országos, de a magyar oktatás helyzetén sem segít, az adatok higgadt és tényszerű kielemzése szükséges. Elemzésünk kimutatta, hogy a magyar diákok eredményei az országos átlagtól elmaradnak és ennek főleg három oka van: 1) a többnyire tömb-magyar területeken működő szakoktatás problémája, 2) a román nyelv oktatásának problémája, 3) egyes szórvány megyék oktatási eredményeinek elmaradása.

Habár egyik probléma sem új keletű, az érettségi eredményekből mindhárom tisztán kimutatható.

1. Az érettségi eredmények elemzésének egyik fő tanulsága, hogy a romániai magyar diákok számára a román nyelv és irodalom írásbeli egyike a legnagyobb kihívásoknak, sokuk számára ezen áll vagy bukik az egész érettségi sikeressége. Ez hangsúlyosabban jellemző a tömbmegyékben és a többségében magyar településen élők számára. Figyelembe véve, hogy az idei érettségi tétel jó része nem a tárgyi tudásra és a tanulásra, hanem a kifejezésmódra, a nyelv használatára és a szövegértésre fektette a hangsúlyt, ezek az eredmények nem véletlenek, hiszen a többségében magyar településen élő diákok nem tudják az iskolán kívül elsajátítani a nyelvet, nem használják azt a mindennapi életben és vélhetően az oktatás menete, a tanrend és az órákon alkalmazott módszertanok sem segítik őket ebben. 

A román írásbeli nélküli médiák és átmenési arányok arra hívják fel a figyelmet, hogy a román nyelv és irodalom tanulása a magyar diákok számára általános probléma, hiszen nem csak a magyar diákok átmenési rátáját, hanem médiáját is csökkenti. Ebből következőleg a hiba nem a diákokban, hanem az oktatási rendszerben és a román nyelvtanulás módszertanában keresendő.

Fontos adalék, hogy idén először román nyelv és irodalomból differenciált érettségivel próbálkoztak. Nehezebb tételt kaptak az elméleti líceumok humán osztályainak és vokacionális szakirány pedagógiai irányú osztályainak végző diákjai, míg a szakiskolában és reálosztályokban tanulók valamivel könnyebb tételsort kaptak. Az idei érettségi eredmények és a differenciált román érettségi megjelenése jó alkalmat adhat egy olyan vita megnyitására, amely lehetővé tenné a magyar diákok számára a román nyelv más, az eddigitők eltérő módszertan szerinti tanulását.

2.Mind az országos eredményektől való elmaradása, mind pedig a román jegy nélküli eredmények modellezése kimutatta, hogy a szakoktatásban résztvevők közül kevesen tudnak sikeresen érettségizni. Emellett ‒ mivel nagy részük tömb-magyar településen él és tanul ‒, számukra a román nyelv és irodalom vizsga plusz kihívást jelent.

Az idei érettségi eredmények tehát újra kimutatták a szakoktatás több éve húzódó vajúdását.

3. A szórvány megyék esetében teljesen más a helyzet. Míg számukra a román nyelv tudása kevesebb problémát jelent, addig egyes megyék esetében a visszaszoruló diáklétszám és az oktatási eredmények gyengülése a kihívás. Mind az érettségi eredmények, mind pedig azoknak román vizsgajegy nélküli modellezése rámutat arra, hogy egyes szórvány-megyék az eredmény szempontjából legalábbis leszakadóban vannak.

 
 

« vissza


Kommentek írásához belépés vagy regisztráció szükséges.