Deprecated: mysql_connect(): The mysql extension is deprecated and will be removed in the future: use mysqli or PDO instead in /var/www/varmegye/mensura/classes/common/adodb/drivers/adodb-mysql.inc.php on line 364

Deprecated: preg_replace(): The /e modifier is deprecated, use preg_replace_callback instead in /var/www/varmegye/mensura/classes/common/smarty/Smarty_Compiler.class.php on line 270
Az erdélyi magyar pártok a helyhatósági jelöltállítás tükrében - Mensura Transylvanica

Az erdélyi magyar pártok a helyhatósági jelöltállítás tükrében

 A 2012. június 10-i helyhatósági (önkormányzati) választásokon a magyarok számára jelentős erdélyi önkormányzati tisztségekért három magyar párt jelöltjei versengnek: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP). Emellett bejegyeztek egy választási szövetséget is, amely az EMNP és az MPP között jött létre. Az alábbiakban e négy szereplő, tehát az RMDSZ, az EMNP, az MPP és az EMNP-MPP jelöltállításainak az adatait tekintjük át. Elemzésünk és összegzéseink forrását az Országos Választási Hatóság honlapján talált táblázatok, illetve a Központi Választási Iroda (BEC) összesítései szolgáltatták.

A listaállítás területi adatai

A benyújtott és elfogadott jelöltlisták alapján a három magyar párt az alábbi táblázatban vázolt jelöltállítás nyomán kezdte meg a kampányt:

Látható, az erdélyi megyei tanácsok önkormányzati képviselői helyeire egyedül az RMDSZ állított mindenütt jelöltlistát (a megyei listákra vonatkozó oszlopokban: 1+1 megyei tanácsosjelölt-lista és megyei elnökjelölt állítását, az „1+0” csupán megyei tanácsosjelölt-lista állítását, a „0+0” pedig megyei tanácsoslista és megyei elnökjelölt hiányát jelzi). Székelyföldön, azaz Kovászna, Hargita és Maros megyében mindegyik magyar párt állított megyei jelölteket (bár az EMNP-nek nincs jelöltje a megyei tanács élére Maros megyében). Székelyföldön kívül az EMNP-nek és az MPP-nek csak az észak-erdélyi megyékben vannak megyei jelöltjei: az EMNP-nek Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyékben, az MPP-nek pedig Szatmár és Szilágy megyékben. Kolozs megyében a két párt közös listát állított (a csillaggal jelzett adatok erre a választási koalícióra utalnak). A dél-erdélyi, illetve a szórványmegyékben (Beszterce-Naszód, Brassó, Szeben, Fehér, Hunyad, Temes, Krassó-Szörény, Arad) egyedül az RMDSZ állított megyei jelöltlistákat.

A helyi tanácsok jelöltlistái tekintetében némiképp módosul az előbbi kép. Az EMNP-nek sikerült néhány helyi listát állítania Dél-Erdélyben és a szórványnak számító Beszterce-Naszód megyében (Arad – 3, Beszterce-Naszód – 1, Fehér – 1, Brassó – 2), az MPP-nek viszont csupán Brassó megyében sikerült megjelennie. Az RMDSZ jelen van mindegyik erdélyi megyében. Ha a három párt által benyújtott összes „magyar érdekeltségű” helyi tanácsoslistát vesszük, akkor azok kétharmadát (65%-át) az RMDSZ iktatta, a maradék egyharmadon az EMNP (a listák 18%-a) és az MPP (a listák 17%-a) osztozik. Az RMDSZ azonban Erdélyen kívül is állított helyi listákat, amelyek a fenti adatsorokban nem jelennek meg. A Bákó megyei 8 helyi jelöltlistát a csángó lakosság képviselete indokolja, emellett azonban teljesen román lakosságú településeken is jelentek meg RMDSZ-jelöltlisták, így Suceava (4 helyi lista), Botoşani (4 lista), Galac (1 lista) és Mehedinţi (5 lista) megyékben. Ugyanakkor Bukarest négy kerületében is állított az RMDSZ jelöltlistákat.Nagyjából hasonló képet mutat a polgármesterjelöltek összesítése is. Az erdélyi megyékben magyar szervezetek által jelölt polgármesterjelöltek 62,5% RMDSZ-es, 16,2%-a az EMNP-s és 21,3%-a MPP-s jelölt. Látható, hogy e tekintetben az MPP jobban teljesített, mint az EMNP, ami elsősorban székelyföldi szervezetépítési előnyével (2008-as eredményeivel) magyarázható.

A verseny színterei

Számos településen, főleg a számottevő magyar lakossággal rendelkező, de nem székelyföldi városokban az RMDSZ-jelöltek jelentős előnnyel látszanak rendelkezni EMNP-s és MPP-s kihívóikkal szemben. Mindazonáltal érdemes áttekinteni a magyar szembenállások területi szerkezetét, mert ez kihatással van a szereplők későbbi döntéseire. Az alábbiakban a polgármesterválasztás tekintetében vizsgáljuk e szerkezetet. Sok településen maga a polgármesteri szék a magyar-magyar verseny tétje, másutt azonban csupán a pártok egymással szembeni pozícióharcát szolgálja. A három magyar párt által jelölt polgármesterek választási versenyében a következő szembenállások alakultak ki (az esélyek elemzésétől, a többi jelölttől most eltekintünk):




A versenyhelyzeteket számbavéve: 62 településen RMDSZ-MPP-, 47 településen pedig RMDSZ-EMNP-szembenállás alakult ki. 30 polgármesteri székért hármas verseny látszik körvonalazódni, végül 3 helységben az RMDSZ az EMNP-MPP-koalícióval ütközik.

Nagyjából hasonló arányokat állapíthatunk meg a helyi önkormányzati jelöltlisták esetében is, itt a szembenállások száma még nagyobb. Székelyföld esetében megállapítható, hogy a városok és községek döntő többségében több magyar pártlista versenyez az önkormányzati testületek helyeiért, azaz nagyon kevés olyan település van e régióban, ahol az idei választásokon is – a korábbiakra emlékeztető módon – csupán az RMDSZ indít egyetlen magyar pártként jelöltlistát. Ilyen kivételes községek Kovászna megyében: Szentkatolna, Hídvég, Előpatak. Hasonló község Hargita megyében: Csíkszentgyörgy, Holló, Oroszhegy, Galócás, Csíkmadaras, Homoródalmás, Oklánd, Salamás és Kászonaltíz – ezekben egyedül az RMDSZ a magyar listaállító. Maros megyében viszont arányában is jóval több olyan település van, amelyben az RMDSZ az egyetlen listaállító magyar párt.

Néhány konklúzió

A három magyar párt jelöltlistáit elemezve néhány megállapítás tehető a választások utáni időszakra nézve:

 - A verseny két régióban tűnik erőteljesebbnek: egyrészt Székelyföldön, vagyis Kovászna, Hargita és Maros megye nagyobb számban magyarok által lakott (a történeti Székelyföldhöz tartozó) településein, másrészt a partiumi régióban, azon belül pedig főleg Bihar és Szatmár megyék kisvárosaiban és községeiben.

- A két régió között erőteljesebb pluralizálódási folyamat figyelhető meg Kolozsvár környékén és Kalotaszegen.

- A délerdélyi és szórványmegyékben (Brassó, Szeben, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény, Temes) csak alig egy-két településen jelentek meg a versengő magyar listák, ebben a térségben az RMDSZ őrzi vezető szerepét a magyar szavazatok begyűjtésében, amellyel szemben a magyar szavazók számának gyors fogyása tűnik a legerőteljesebb kihívásnak.

- A magyar pártok versenyének további alakulásában meghatározóak lesznek a június 10-i eredmények. Még a mandátumszerzés viszonylagos sikere is segítheti az új pártok bizonyos mértékű konszolidációját. Ez különösképpen látható Kovászna, Hargita és Maros megyében, ahol az MPP négy éves szervezetépítési előnye a jelöltlisták számában mutatkozott meg az újonnan bejegyzett EMNP-vel szemben.

- A választásokat megelőző időszak nem alakított ki világos koalíciós stratégiákat. Az EMNP és az MPP általában az RMDSZ kihívójaként jelenik meg, de e két kihívó között csak egész kevés településen jött létre koalíció, és jóval több olyan település van, ahol egymással szemben is versenyben vannak, ahol tehát hármas verseny alakult ki.

 
 
 
 

 

 

« vissza


Kommentek írásához belépés vagy regisztráció szükséges.