Deprecated: mysql_connect(): The mysql extension is deprecated and will be removed in the future: use mysqli or PDO instead in /var/www/varmegye/mensura/classes/common/adodb/drivers/adodb-mysql.inc.php on line 364

Deprecated: preg_replace(): The /e modifier is deprecated, use preg_replace_callback instead in /var/www/varmegye/mensura/classes/common/smarty/Smarty_Compiler.class.php on line 270
Mensura Transylvanica

Választási esélylatolgatások az EMNP és az MPP szempontjából

2016. május 25.

A 2016-os helyhatósági választások kiemelten fontosak a kisebb magyar pártok számára, hiszen egy jelentős visszaesés vagy egy rossz eredmény akár a pártok megszűnéséhez is vezethet. Éppen ezért kulcskérdés, hogyan fog szerepelni az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) a választásokon. Kovászna megyében a kérdés különösen érdekes, hiszen itt az elmúlt négy év alatt ezen pártok megyei és helyi szervezetei több – kilépések, kizárások és belső konfliktusok által kísért – válságon mentek át.

Az RMDSZ Székelyföld-törvénye a „közvita” előtt

2014. június 10.

Az alábbi elemzés első, rövidebb változata az Erdélyi Napló felkérésére készült. Tárgya a Mensura Transylvanicahoz eljutott, román nyelven készült (egyik) RMDSZ-tervezet mely a Statut special al Ţinutului Secuiesc címet viseli. A tervezet 92 cikkelyből áll, és preambulummal is rendelkezik. Itteni, bővített elemzésünk a következő kérdésekre terjed ki: a) az alkotmányos alap és a közjogi beágyazottság problematikája; b) a tervezet/elképzelés összevethetősége a dél-tiroli modellel (tekintettel arra, hogy az RMDSZ vezetői többször Dél-Tirol autonómiájára hivatkoztak mint követendő példára); c) költségvetési és adópolitikai kérdések; d) párhuzamok a korábbi tervezetekkel.

Harmadik rész: milyen lesz az új Európai Parlament és Európai Unió?

Európai parlamenti választások – előzetes (III.)

2014. május 22.

Amint három részes elemzésünk bevezetőjében már megjegyeztük, a május 22–25. között sorra kerülő nyolcadik európai parlamenti választás, számos tekintetben – a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése nyomán vagy a szélsőséges és euroszkeptikus pártok megerősödése következtében − eltér az eddigi megmérettetésektől. Az első rész az EP-választások előtti időszakról nyújtott általános helyzetképet, illetve kitért a közelgő euroválasztás újszerű vonatkozásaira is. A második, tegnap megjelent rész a versenybe szálló europártok programjait és EB-elnökjelöltjeit ismertette, rámutatva a legfontosabb hasonlóságokra meg különbségekre. Végül a mai, utolsó részben az eddigi előrejelzéseket mutatjuk be, illetve felvázoljuk a következő parlamenti ciklus legfontosabb kihívásait is.

Második rész: pártcsaládok, programok és jelöltek

Európai parlamenti választások – előzetes (II.)

2014. május 21.

Amint három részes elemzésünk tegnap megjelent alfejezeteinek bevezetőjében már megjegyeztük, a május 22–25. között sorra kerülő nyolcadik európai parlamenti választás, számos tekintetben – a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése nyomán vagy a szélsőséges és euroszkeptikus pártok megerősödése következtében − eltér az eddigi megmérettetésektől. Az első, tegnap megjelent rész, az EP-választások előtti időszakról nyújtott általános helyzetképet, illetve kitért a közelgő euroválasztás újszerű vonatkozásaira is. A második, ma megjelenő rész az egyes pártcsaládok programjait és jelöltjeit ismerteti, továbbá rámutat a legfontosabb hasonlóságokra meg különbségekre. Végül a harmadik, utolsó részben az eddigi előrejelzéseket mutatjuk be, illetve felvázoljuk a következő parlamenti ciklus legfontosabb kihívásait is.

Első rész: Az általános kontextus bemutatása

Európai parlamenti választások – előzetes (I.)

2014. május 20.

Május 22. és 25. között európai parlamenti választásokra kerül sor. Immár 28 tagállam 390 millió választásra jogosult polgára járulhat az urnákhoz, hogy döntsön az Európai Parlament (EP) összetételéről, illetve megválassza annak 751 képviselőjét. Noha az EP történetében ez már a nyolcadik választás, számos tekintetben – a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése nyomán vagy a szélsőséges és euroszkeptikus pártok megerősödése következtében − eltér az eddigi megmérettetésektől. E választásokat taglaló elemzésünk három részben jelenik meg. Az első, mai rész,általános helyzetképet nyújt az EP-választások előtti időszakról, továbbá kitér a közelgő euroválasztás újszerű vonatkozásaira is.

Gyorselemzés az USD-RMDSZ protokollumról

Mit várhatunk az RMDSZ kormányzati szerepvállalásától?

2014. március 4.

2014. március 3-án a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a liberálisok távozásával az USL-ből létrejött szűkebb politikai szövetség, a Szociáldemokrata Unió Választási Szövetség (Alianţa Electorală Uniunea Social Democrată) aláírta azt a megállapodás-csomagot (protokollumot), amelynek alapján – majdnem két év szünet után – az RMDSZ ismét kormányzati szerepet kap. Az elkövetkezőkben a harmadik Ponta-kormány kisebbségi jogok területén megfogalmazott vállalásait vizsgáljuk meg a nyilvánosságra került dokumentumok tükrében.

Gyorselemzés a Michel-jelentésről

Baloldali támadás a szuverenitás ellen, avagy a nemzeti kisebbségeket védő jelentés?

2014. március 3.

2014. február 27-én az Európai Parlament állásfoglalást szavazott meg az alapvető jogok helyzetéről az Európai Unióban. A dokumentumnak jelentős visszhangja volt magyar nyelvterületen, értelmezésében mindhárom erdélyi magyar képviselő, a szlovákiai magyar Bauer Edit EP-képviselő, valamint a Fidesz-frakció is megszólalt. Jelen elemzés célja, hogy átlátható módon elemezze a jelentést.

Az alkotmánybíróság határozata a decentralizációs törvény alkotmányellenességéről

2014. február 21.

2013. november 19-én a parlament elfogadta az ún. decentralizációs törvényt, amelyre nézve a kormány felelősséget vállalt az alkotmány 114(1) cikke értelmében. 2014. január 10-én az Alkotmánybíróság a decentralizációs törvényjavaslatot alkotmányellenesnek találta. Bár a döntés megalapozott, felvet néhány kérdést az alkotmánybíráskodás jövőjére nézve.

Az új alkotmánytervezet – erdélyi magyar nézőpontok

2014. január 20.

Az alkotmány módosításának a kérdése már a szocialista-liberális koalíció megalakulásakor napirendre került azonban, amikor Victor Ponta miniszterelnök bejelentette, hogy az alkotmány módosítását megerősítő népszavazásra 2014. május 25-én az Európai Parlamenti választásokkal egy időben kerül sor a kérdés az idei első félév egyik legfontosabb politikai prioritásaivá vált. A körvonalazódó módosítások tartalmának és kontextusának az ismerete azonban már így is lehetővé teszi, hogy az erdélyi magyar szempontból legfontosabb javaslatokat, valamint azok alternatíváit elemezzük.

A Románia Csillaga Érdemrend visszavonásának üzenete

2014. január 12.

A napokban adta ki a Románia Csillaga Érdemrend Becsületbírósága azt az indoklását, amelyre alapozva Tőkés László kitüntetésének visszavonását kérte Traian Băsescu államfőtől. A visszavonást a PSD politikusai kezdeményezték...

Az EP-választások és a kettős állampolgárság

2013. október 19.

Az erdélyi román-magyar kettős állampolgárok európai parlamenti választásokon való részvételének a kérdése az elmúlt héten váratlanul a közérdeklődés homlokterébe került.

A záróvizsga magyar szempontból. Gyorsjelentés

Érettségi 2013

2013. július 18.

Mint ahogy az már lenni szokott, az érettségi eredmények nyilvánosságra hozatala idén is nagy port kavart, több, az oktatás helyzetét feszegető vélemény, valamint eredményértékelő is született. Jelen tanulmány az érettségi végeredményének adataiból kiindulva próbál a romániai magyar közösség számára pár oktatás- és nyelvpolitikai következtetést megfogalmazni.

Románia schengeni csatlakozása

2013. március 14.

Az Európai Tanács március 7-8. között zajlott Bel- és Igazságügyi Tanács ülésén az EU tagállamai decemberre halasztották Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. Ezt megelőzően Victor Ponta miniszterelnök jelezte, nem fognak szavazást kérni a csatlakozás ügyében, ugyanis több tagország jelezte, nem támogatja a román csatlakozást a belső határellenőrzés nélküli övezethez. Elemzésünkben megvizsgáljuk azokat az okokat, melyek a csatlakozás elhalasztásához vezettek, elemezzük a vezető politikusok nyilatkozatait és tárgyaljuk a csatlakozás halasztásának esetleges következményeit.

A román alkotmány és az államfő felfüggesztésének a kérdése a Velencei Bizottság javaslatai nyomán

2013. január 25.

A 2012. december 9-i választások nyomán megalakult újabb Ponta-kormány programja ambiciózus célként tartalmazza a román alkotmány módosítását. Ezzel kapcsolatosan a Velencei Bizottság 2012. december 17-i, 685/2012-es számú véleményezése is tartalmaz javaslatokat. Elemzésünk az államfő felfüggesztésére és leváltására vonatkozó kérdést vizsgálja európai példák alapján.

Mesterházy Erdélyben

Elemzés az MSZP nemzetstratégiai programjának margójára

2013. január 17.

Kétségtelen, hogy Mesterházy Attila és a Magyar Szocialista Párt Kolozsvárra kihelyezett elnökségi gyűlése egyike az idei év eddigi legfontosabb magyarságpolitikai eseményeinek. Azonban kérdéses, hogy ez ténylegesen új helyzetet teremt-e a nemzetpolitikai prérin. Jelen elemzés ezt a kérdést próbálja vizsgálni.

2012-es parlamenti választások – az alternatív küszöb kérdése

2012. október 8.

Jelen elemzés célja a választási törvény által előírt szabályok (elsősorban az alternatív küszöb) tisztázása, illetve annak felvázolása, hogy magyar szempontból mi következik ebből.

Az erdélyi magyar pártok a helyhatósági jelöltállítás tükrében

2012. június 9.

A 2012. június 10-i helyhatósági (önkormányzati) választásokon a magyarok számára jelentős erdélyi önkormányzati tisztségekért három magyar párt jelöltjei versengnek: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP). Emellett bejegyeztek egy választási szövetséget is, amely az EMNP és az MPP között jött létre. Az alábbiakban e négy szereplő, tehát az RMDSZ, az EMNP, az MPP és az EMNP-MPP jelöltállításainak az adatait tekintjük át.

A Spanyol Parlamentbe benyújtott törvénytervezet

Törvénytervezet a szabad önrendelkezésről

2012. június 6.

Szabadnak és Egyenlőnek születünk, ezeket a jogokat nem kell kérelmezni. Tekintettel arra, hogy az emberek méltóságukban és jogaikban szabadnak és egyenlőnek születnek, ezt a velük született állapotot a jogalkotóknak vissza kell igazolniuk, illetve meg kell erősíteniük.