1989. december 25.
A december 25-i Kiáltvány „egy új nemzetiségi Statútum” kidolgozását szorgalmazta, ugyanakkor megfogalmazódik benne a „kollektív jogok” alkotmányos szavatolása iránti igény, valamint az, hogy az RMDSZ „az önrendelkezési jog elvi alapján” áll, vagyis a dokumentum tartalmaz az autonómiatervezetek irányába mutató megfogalmazásokat.
1990. április 21-22.
Az RMDSZ első, nagyváradi kongresszusán elfogadott program általános utalást tartalmaz az önrendelkezésre nézve, azaz, célként olyan jogi keretek kialakítását jelöli meg, „amelyek szavatolják nemzetiségi viszonyaink rendezését az európai demokráciában megvalósult legjobb modellek szerint, biztosítják az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok szabad érvényesítését, az önrendelkezést.” A program ezen elvi kijelentését a 13. pont konkretizálja: „A különféle személyi és kollektív kisebbségi jogok gyakorlásának legmegfelelőbb biztosítéka a helyi önkormányzati rendszer kialakítása.”
1991. május 24-26.
Az RMDSZ II. (marosvásárhelyi) kongresszusán Szőcs Géza bemutatja a Nemzetiségi törvénytervezet-csomagját, amely definiálja az autonómiaformákat is. A tervezet nem vált az RMDSZ hivatalos dokumentumává.
1992. október 25.
Az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsának (KOT) ülésén elfogadják a Nyilatkozat a nemzeti kérdésről c. dokumentumot, amely az úgynevezett Kolozsvári Nyilatkozat néven lett ismert. A határozat a „belső önrendelkezés” koncepciójára alapozó autonómia-stratégia felülkerekedését jelentette a kisebbségjogi és a helyi önkormányzatokra alapozó felfogással szemben.
1992. december 31.
December 31-i dátummal teszi közzé Csapó József a Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség önrendelkezéséről c. tervezetét, amely bár a Kolozsvári Nyilatkozatra alapoz, még nem vált az RMDSZ hivatalos dokumentumává. E tervezet a “belső önrendelkezés” koncepciójának első megalapozási kísérleteként megpróbálta összefoglalni és hasznosítani a legfontosabb nemzetközi dokumentumokat.
1993. november 14.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elfogadta a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezetet, amelyet a román parlamentben törvényjavaslatként iktattak. A tervezet mind a kisebbségi jogokat, mind a közösségi autonómia három formáját (személyi elvű autonómia, a sajátos státusú önkormányzatok autonómiája és a regionális autonómia) megjelöli, azonban – kerettörvényként – nem kodifikálja azt.
1993. december
Az RMDSZ benyújtja a parlamenthez a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezetét. A tervezetet különbizottság (1994 februárjában alakult) vizsgálja, amely másfél év után úgy dönt, hogy nincs szükség kisebbségi törvényre.
1994. március
Szilágyi N. Sándor a Korunkban közzéteszi Törvény a nemzeti identitással kapcsolatos jogokról és a nemzeti közösségek méltányos és harmonikus együttéléséről c. törvényjavaslatát. A tervezet inkább nyelvi rezsimet szabályoz, de bevezeti „az önadminisztráló nemzeti közösségek” fogalmát is.
1994. május 13-14.
Román-magyar szakmai tanácskozás a közösségi jogokról és az autonómiáról Tusnádfürdőn. Részvevői: Gabriel Andreescu, Renate Weber, Valentin Stan, Smaranda Enache, Biró Annamária, Kolumbán Gábor, Bakk Miklós, Bodó Barna, Fábián Ernő, Varga Attila, Balázs Sándor, Horváth István, Eckstein-Kovács Péter és Nagy György.
1994. szeptember 28.
Csapó József az Erdélyi Naplóban közzéteszi javaslatát a három autonómiaforma kodifikálásáról. Ezek címei: A Sajátos státusú helyi önkormányzat statútuma; a Romániai magyar nemzeti közösség személyi autonómiájának statútuma és a Sajátos státusú helyi önkormányzatok regionális társulásának autonómia-statútuma.
1994. november
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának határozata alapján szakbizottság jön létre az autonómiastatútumok véglegesítésére. Tagjai: Csapó József, Tokay György, Varga Attila, Béres András, Bodó Barna, Balázs Sándor, Bakk Miklós, Papp Előd, Hajdú Gábor, Katona Ádám, Madaras Lázár, Markó Attila, Szabó István, Szilágyi N. Sándor. A bizottság Csapó József tervezeteit vette alapul.
1995. április.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Főosztálya két tervezetet bocsát belső vitára: A romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának statútuma (kidolgozói: Bodó Barna, Bakk Miklós, Szász Alpár Zoltán); Törvénytervezet a személyi elvű önkormányzatokról (kidolgozója: Bakk Miklós).
1995. április 7-8.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülése a szakbizottság javaslatai alapján megvitatta az alternatív tervezeteket, de nem hozott döntést róluk. Csupán az a határozat született, hogy az autonómia-vita eredményeit bele kell foglalni a közelgő kongresszus programtervezetébe.
1995. május 26-28.
Az RMDSZ negyedik, kolozsvári kongresszusa programba foglalt néhány elvi tézist az autonómiáról (ezek szerint az autonómia egyaránt jelent elvet a jogállam kiépítésében, a nemzeti közösség jogát, melyet identitása megőrzése érdekében gyakorol, eszközt a romániai magyarság gazdasági és kulturális fennmaradásának megalapozásához és stratégiai célt, melyet az RMDSZ politikai tevékenységében és a civil társadalom szervezeteivel kialakított kapcsolataiban követ) és rögzítette azt a három autonómiaformát, amelyeknek jogi megfogalmazására és a törvényhozás útján való érvényesítésére az RMDSz törekedni fog. E három autonómiaforma: a személyi elvű autonómia, a sajátos státusú helyi önkormányzatok valamint a területi autonómia, mely “a helyi önkormányzatok társulásával érdekszövetségként jön létre”.
1995. szeptember.
Csapó József közzéteszi a Magyar Kisebbségben (1995/2. szám) Székelyföld autonómia-statútuma című tervezetét, mely Székelyföld autonómiájának megfogalmazására irányul, a belső önrendelkezés elvére alapozva. Ez a koncepció később a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tervezetének alapjául szolgált.
2003. április 23.
Megalakul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, amely az RMDSZ programjában is szereplő autonómia-formák megvalósítását tűzi ki célul. A Tőkés László püspök és Fejes Anzelm premontrei főapát elnökletével megalakult testületnek 31 tagja volt, köztük parlamenti és önkormányzati képviselők, polgármesterek, RMDSZ-tisztségviselők, vállalkozók, civiltársadalmi szervezetek vezetői. Az alakuló ülésen az EMNT KT elfogadja saját működési rendjét, megválasztja öttagú ügyvivő testületét.
2003. július 7.
– Gyergyócsomafalván megalakul az EMNT KT székelyföldi tagjainak részvételével, önálló testületként, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, azzal a céllal, hogy Székelyföld autonómiaigényének közképviseletére, illetve megvalósítására létrehozza a Székely Nemzeti Tanácsot. A kezdeményező testület tagjai nyilatkozatban üdvözlik az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1334/2003-as számú, Andreas Gross jelentése alapján elfogadott határozatát.
2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön, a Megyei Könyvtár Gábor Áron termében megalakul a Székely Nemzeti Tanács. Elnökké egyhangúlag Dr. Csapó Józsefet választják. Alakulásakor meghirdetett célja, hogy a Székelyföld autonómiáját a jog és a demokrácia eszközével vívja ki, alkalmazva a nemzetközi jog kínálta lehetőségeket.
2003. október 29-én a román parlament felsőházának jogi bizottságában Antonie Iorgovan kormánypárti szenátor, Románia alkotmánya elleni támadásnak nevezi a Székely Nemzeti Tanács megalakulását, kérve, hogy a testület forduljon az ország legfőbb ügyészéhez “a Székely Nemzeti Tanács akcióival kapcsolatban”. A szenátus ülésén megjelent Ilie Botos, Románia legfőbb ügyésze, s biztosította a testület tagjait, hogy az általa vezetett intézmény az ügyben “már teljesíti kötelességét” – közölte a román közszolgálati rádió.
2003. november 13-án a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Dr. Csapó József közzétette a Székely Nemzeti Tanács által közvitára bocsátott Székelyföld-statútum román nyelvű változatát, és kijelentette, hogy a román változat alapján konszenzusra szeretnének jutni a székelyföldi románsággal.
2003. november.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által felkért szakértői csoport (koordinátora: Bakk Miklós, tagjai: Bodó Barna, Borbély Imre, Biró Gáspár, Komlóssy József, Kovács Péter) elkészíti az ún. Autonómia-csomagtervet (mely három összefüggő tervezetet tartalmaz a regionális autonómiára vonatkozóan: Kerettörvény a régiókról, Törvénytervezet Székelyföld különleges jogállású régió létrehozásáról, Székelyföld különleges jogállású régió autonómiájának statútuma). Később a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vitatta e tervezet legitimitását, ezért nem vált az EMNT hivatalos dokumentumává.
2003. december 10.
Miután az Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottsága a román és a magyar parlamenti pártok frakcióvezetőitől személyes találkozót kért, hogy tájékoztassa őket a Székely Nemzeti Tanács célkitűzéseiről, Ioan Solcanu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt szenátusi frakcióvezetője fogadta az SZNT küldöttségét. A megbeszélésen Csapó József elnök részletesen ismertette az SZNT céljait, átadta a tanács dokumentumainak és az autonómia-statútum tervezetének román nyelvű fordítását. Solcanu újságíróknak kijelentette: elfogadhatatlannak tartja a székelyföldi autonómia tervét.
2004. január 17.
Sepsiszentgyörgyön ülésezett a Székely Nemzeti Tanács, véglegesítette és elfogadta a Csapó József tervezetén alapuló Székelyföld Autonómia-statútumának tervezetét. A Tanács arról is döntött, hogy a statútum-tervezettel Románia Parlamentjéhez fordul.
2004. február 25.
Birtalan Ákos, valamint az RMDSZ-frakció Polgári Szárnyának képviselői, Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt Bihar megyei, Pécsi Ferenc Szatmár megyei, Toró T. Tibor Temes megyei és Vekov Károly Kolozs megyei képviselők Románia parlamentje elé terjesztették Székelyföld Autonómia- statútumának tervezetét, melyet
2004. március 30.
A Képviselőház elutasítja Székelyföld Autonómia-statútumának tervezetét, melyet február 25-én iktatott a Székely Nemzeti Tanács tervezete alapján az RMDSZ-frakció Polgári Szárnya.
2004. június 18.
Négy magyar képviselő és egy szenátor aláírásával iktatták a képviselőház állandó bizottságában az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kidolgozott személyi elvű autonómia kerettörvényét, valamint a romániai magyarság személyi elvű autonómiájának statútumát, melyet Bakk Miklós és Toró T. Tibor dolgozott ki.
2004. június 29.
A Szenátus elutasítja Székelyföld Autonómiájának statútumát, melyet február 25-én iktatott a Székely Nemzeti Tanács tervezete alapján az RMDSZ-frakció Polgári Szárnya.
2004. szeptember 9.
Alkotmányellenességre hivatkozva a képviselőház közigazgatási bizottsága elutasította a romániai nemzeti kisebbségek személyi elvű autonómiáját szabályozó kerettörvényt, valamint a romániai magyarság személyi elvű autonómiájának statútumát, melyet június 18-án nyújtott be négy magyar képviselő és egy szenátor.
2004. december 23.
Az új kormány megalakításáról szóló parlamenti megbeszéléseken az RMDSZ egy, a kisebbségek jogait magába foglaló és biztosító törvény megalkotását.
2005. január 18.
A Magyar Rádiónak adott interjúban Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök megállapította: a határon túl már van kulturális autonómia.
2005. február 8.
Az RMDSZ sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a többi kisebbség képviselőivel közösen dolgoznak a kisebbségi törvényen, mely kerettörvény jellegű lesz, és azt közvitára bocsátják.
2005. február 18.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a kisebbségi törvény megalkotása aláássa az autonómiát.
2005. március 16.
Az RMDSZ parlamenti képviselői kézhez kapták a Szövetség munkacsoportja által kidolgozott kisebbségitörvény-tervezetet.
2005. március 17.
Toró T. Tibor Temes megyei képviselő bírálta a tervezetet; mert az a kisebbségi szervezetek létrehozására vonatkozóan ugyanazokat a diszkriminatív kritériumokat tartalmazza, amelyeket a romániai választási törvényben több nemzetközi szervezet is kifogásolt.
2005. március 18.
Nyilvánosságra hozták az RMDSZ által kezdeményezett kisebbségi törvény tervezetének szövegét.
2005. március 21.
A Magyar Polgári Szövetség háromszéki egyeztető tanácsa bírálta a nemzeti kisebbségekről szóló törvény tervezetét, és széleskörű konzultációsorozat beindítását kezdeményezte az autonómiáról.
2005. március 22-25.
Toró T. Tibor képviselő benyújtotta a kisebbségi törvény tervezetéhez készített módosítócsomagot. Csomagja, mely 15 indítványt tartalmaz, az EMNT 2004-ben iktatott személyi elvű kerettörvény-tervezetéből indul ki.
2005. március 30.
Az erdélyi protestáns egyházfők Markó Bélához intézett nyílt levelükben kifejtik: nem célszerű jelen formájában a parlament elé terjeszteni a tervezetet, mert azt nem előzte meg széleskörű szakmai és társadalmi vita.
2005. április 9.
A Székely Nemzeti Tanács ismét az Igazságügyi Minisztériumhoz fordult a népszavazásról szóló törvény módosításáért, annak érdekében, hogy a székelyföldi helyi önkormányzatok által az autonómia kérdésében kiírt népszavazások ne legyenek megtámadhatóak a közigazgatási bíróságon.
2005. április 15.
Puskás Bálint szenátor bejelentette: az RMDSZ háromszéki törvényhozói népszavazási törvényt módosító tervezetet nyújtottak be a parlamentben annak érdekében, hogy váljon lehetővé a Székelyföld autonómiájáról szóló referendum kiírása
2005. április 21.
A kormány úgy döntött, a kisebbségi törvény tervezetéről kéri a Velencei Bizottság és az EBESZ Kisebbségi Főbiztosának a véleményezését.
2005. április 23.
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács közös nyilatkozatban bírálja a kisebbségi törvényt, mely „a magyar autonómia kijátszására és letörésére szolgál”.
2005. május 19.
Többszöri halasztást követően a kormány elfogadta az RMDSZ kisebbségi törvény-javaslatát.
2005. június 2.
A kisebbségi törvény tervezete eljutott a szenátus emberjogi, illetve közigazgatási bizottságának asztalára.
2005. június 3.
A kisebbségi törvénytervezet támogatását kérte az Európai Néppárttól Markó Béla.
2005. június 8.
Az RMDSZ frakciói úgy döntöttek, nem támogatják a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) parlament elé terjesztett autonómia-statútumát.
2005. június 9.
Negatívan véleményezte a szenátus kulturális bizottsága a kisebbségi törvénytervezetet.
2005. június 30.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetét másodszor is a parlament elé terjesztik; ezúttal a beterjesztők Sógor Csaba szenátor és Becsek Garda Dezső képviselő. A tervezet a 2004. március 1-én benyújtott változathoz képest módosításokat tartalmaz, többek között a parlament Törvényhozási Bizottságának észrevételei alapján. A tervezetet a képviselőház 2005. október 12-én elutasította, a szenátus elé nem került.
2005. július 7.
A szenátus közigazgatási és területrendezési bizottsága kedvezően véleményezte a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet.
2005. október 7.
Folytatódott a kisebbségi törvénytervezet általános vitája a szenátusban.
2005. október 8.
A Székely Nemzeti Tanács összegzése szerint a Tanács felkérésére 11 helyi önkormányzat határozott a helyi népszavazás megszervezéséről Székelyföld autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozásának tárgyában. A közigazgatási bíróságokon megsemmisítették a tanácsi határozatokat, két esetben már végleges és visszavonhatatlan határozat akadályozza meg a helyi önkormányzatokat a kiírásban.
2005. október 12.
A Képviselőház 188-16 arányban elutasítja a A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiájára vonatkozó, másodszor is a parlament elé terjesztett törvénytervezetét.
2005. október 14. A Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútuma felvállalhatatlan – jelentette ki sajtótájékoztatón Márton Árpád parlamenti képviselő. Arra a kérdésre válaszolva, hogy ha az RMDSZ felvállalhatatlannak tartja az SZNT tervezetét, akkor miért nem nyújtotta eddig be saját javaslatát, Márton Árpád azt válaszolta: az RMDSZ nem tartja jónak a mostani időpontot.
2005. október 21.
A Velencei Bizottság soros ülésén úgy értékelte a kisebbségi törvénytervezetet, hogy az lehetőséget teremt majd Romániában a kisebbségi jogok megerősítésére és kiszélesítésére. Ugyanakkor a jelentés bírálta a tervezet kisebbségi szervezetek bejegyzésére és választási részvételére vonatkozó, korlátozó előírásait.
2005. október 24.
A szenátus elutasította a kisebbségek jogállásáról szóló törvényjavaslatot.
2005. október 26.
– A képviselőház házbizottságában leszavazták a kormánykoalíció azon kérését, hogy az alsóház sürgősségi eljárással tárgyalja meg a kisebbségi törvényjavaslatot.
– A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) közleményben kéri az RMDSZ csúcsvezetőinek lemondását, a kisebbségi törvénytervezet visszavonását és egy másik, az autonómiáról szóló tervezet előkészítését.
2005. november 2.
A székelyföldi román civil szervezetek memorandumot tettek közzé, amelyben az európai követelményekkel ellentétesnek nevezik a kisebbségi törvényt.
2005. november 10.
Adrian Năstase képviselőházi elnök Călin Popescu-Tăriceanu kormányfőhöz intézett levelében kifejti: „Sem Románia számára, sem az európai uniós csatlakozás ügyében nem jelent prioritást a kisebbségi törvény elfogadása”.
2005. november 15.
– A Konzervatív Párt (PC) szerint törülni kell a kisebbségi törvényből a „mérgező fejezeteket”. A konzervatívok kijelentették, csak akkor támogatják a kisebbségi törvényt, ha a Hargita és a Kovászna megyei románok a helyi tanácsokban hivatalból kapnak egy-egy helyet.
– Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSZ csak olyan módosításokat fogad el, amelyek a Velencei Bizottság ajánlásából fakadnak.
2005. november 30.
Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök kolozsvári sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a kisebbségi törvénytervezet „nem tartalmaz túlzásokat”. Mint mondta, nem hiszi, hogy félni kellene a kulturális autonómiától vagy a kisebbségeknek biztosított jogoktól.
2005. december 4.
Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke kijelentette: pártja jelenlegi formájában nem támogatja a törvényt.
2005. december 7.
A képviselőház szakbizottságaiban megkezdődött a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitája.
2005. december 12.
– Eugen Nicolăescu, a PNL-PD (D.A.) pártszövetség szóvivője bejelentette, hogy a D.A.- Szövetség két pártjának a vezetői megállapodtak, kiiktatják a kisebbségi törvényből a kulturális autonómiatanácsokra vonatkozó cikkelyeket. Az autonómiatanácsok hatáskörét javaslatuk szerint a Diszkrimináció-ellenes Tanács (CNCD) venné át.
– Markó Béla RMDSZ-elnök szószegőknek nevezte a román kormánypártok azon politikusait, akik nem támogatják, vagy ki akarják üresíteni a kisebbségi törvénytervezetet.
2005. december 13.
Az RMDSZ frakciója megszavazta, hogy Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő vonja vissza módosító indítványait. Toró a szavazás után is megerősítette a Szabadságnak, hogy ennek a kérésnek nem fog eleget tenni.
2005. december 15.
Az EP megszavazta a Romániáról szóló jelentést. A Pierre Moscovici francia EP-képviselő által készített dokumentumban az áll, hogy az EP „elégedetlenségét fejezi ki a kisebbségi törvény folyamatos késése miatt”.
2006. január 12.
A Ziua című lap révén ismertté vált Valeriu Tabără kisebbségi törvénytervezete.
2006. február 14.
Újrakezdte a képviselőház a kisebbségi törvény vitáját.
2006. március 21.
A képviselőház jogi, emberjogi és tanügyi szakbizottsága folytatta a kisebbségi törvénytervezet vitáját; a vita a harmadik cikkelyig jutott.
2006. április 20.
Tabajdi Csaba (MSZP) és Szent-Iványi István (SZDSZ) EP-képviselők közös levélben hívták fel Olli Rehn figyelmét, hogy Románia többszöri ígérete ellenére a mai napig nem fogadta el a kisebbségekről szóló törvényt.
2006. április 27.
Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke bejelentette, pártja nem szavazza meg a kisebbségi törvényt.
2006. május 17.
A kisebbségek jogállásáról és a pártfinanszírozásról szóló törvények elfogadását szorgalmazta Bukarestben José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke és Olli Rehn bővítési biztos.
2006. május 25.
Az RMDSZ nem szavaz meg olyan kisebbségi törvényt, amelyből hiányzik a kulturális autonómia fejezet – nyilatkozta Márton Árpád frakcióvezető.
2006. június 7.
Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke kijelentette: fontosnak tartja, hogy a román parlament elfogadja a kisebbségi törvényt, és hogy a romániai pártok támogassák ezt az ügyet.
2006. június 29.
A képviselőház plénuma úgy döntött, hogy a tervezetet visszautalja valamelyik szakbizottsághoz.
2006. július 5.
A képviselõház plénuma elutasította az RMDSZ javaslatát, hogy tűzzék napirendre a kisebbségi törvénytervezet. Emellett felhatalmazták a tervezetet megvitató jogi, emberjogi és oktatási bizottságokat, hogy a rendkívüli ülésszak alatt érdemben tárgyaljanak a jogszabályról.
2006. augusztus 2.
Antal Árpád Kovászna megyei RMDSZ-képviselő a Háromszék c. lapnak nyilatkozva kifejtette, jobb lett volna, ha egy évvel korábban az RMDSZ azt kéri a kormánytól, vállaljon felelősséget a jogszabályért. Akkor frakció-kollégái nem támogatták ötletét. Meglátása szerint azért is kedvezőbb lett volna a másik utat választani, mert elutasítás vagy siker esetén az RMDSZ más fontos célkitűzésekre – például az önálló magyar egyetem létrehozására – összpontosíthatott volna.
2006. augusztus 31.
Frunda György Maros megyei szenátor kifejtette, nem hiszi, hogy a parlament a kormány által benyújtott formában elfogadja a kisebbségi törvénytervezetet. Emiatt viszont a magyar érdekvédelmi szervezetnek nem kell kilépnie a kormányból.
2006. november 3.
Az erdélyi magyar egyházak vezetői közös nyilatkozatban álltak ki az erdélyi magyar közösség önkormányzati jogai mellett, kinyilvánították, hogy támogatják az autonómia kialakítására irányuló jogos igényét, beleértve „Székelyföld területi önrendelkezésének ügyét” is.
2006. november 23.
Az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága elfogadta a román csatlakozás helyzetéről készült állásfoglalásában a kisebbségi törvény mielőbbi elfogadását szorgalmazza.
2006. december 10.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) fel kívánja gyorsítani a kisebbségi törvény parlamenti elfogadását. Markó Béla RMDSZ-elnök szkeptikusan fogadta ezt kijelentvén: „Cinikusan úgy is lehetne fogalmazni, hogy miután kisebbségbe került a kormány a parlamentben, az RMDSZ partnerei megkönnyebbülten eldöntötték, hogy támogatják a kisebbségi törvényt”.
2006. december – 2007. március
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésére Székelyföld számos településén nemhivatalos népszavazást szerveznek Székelyföld autonómiájáról. A nemhivatalos népszavazás megszervezésére annak nyomán került sor, hogy a székelyföldi települések Székelyföld autonómiájáról kiírt helyi népszavazási határozatait a hatóságok (prefektúrák) jogi úton érvénytelenítették.
2008. február 21.
Klaus Johannis, Nagyszeben polgármestere, a Német Demokrata Fórum elnöke kijelentette, hogy az erdélyi szászok nem kérnek autonómiát, hiszen már az 1918-as egyesüléskor azt állították, hogy olyan kisebbséget alkotnak, amely Romániában akar élni.
2009. június – 2010. január
A 2009. áprilisában megalakult Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében 2009. júniusában megalakult az EMEF autonómia-munkacsoportja (két társelnöke: Márton Árpád képviselő, Bakk Miklós politológus). A munkacsoport 2009 júniusa és 2010 januárja között háromszor ülésezett, azonban határozatai nem valósultak meg.
2009. július 18.
Traian Băsescu román államfő megismételte a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor közönsége előtt, Tőkés László és Orbán Viktor előtt korábbi, számtalanszor már hangoztatott álláspontját, miszerint az autonómia minden közösséget egyformán megillet Romániában, és ugyanolyan mértékű önrendelkezés képzelhető el Székelyudvarhelyen, mint például Caracalban vagy Tulceában.
2012. szeptember 25.
A román szenátus elutasította a székelyföldi területi autonómiáról szóló törvénytervezetet, amelyet még 2005-ben terjesztett a törvényhozás elé Sógor Csaba és Garda Dezső. Az SZNT által megfogalmazott “Székelyföld autonómia statútuma” című tervezetet 2005. október 12-én a román képviselőházban 188-16 arányban leszavazták, ezután került a szenátusba. Itt három szakbizottsága 2009-ben véleményezte, de megvitatására csak most került sor.
2013. május 26.
Az RMDSZ XI. kongresszusának záró sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor, a Szövetség elnöke bejelentette, hogy újabb, az eddigieknél részletesebb tervezetet készítenek Székelyföld autonómiájáról
2013. november 11.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára bejelentette, hogy az RMDSZ szakbizottságot állít fel a székelyföldi autonómia tervezetének kidolgozására. A szakmai bizottságba külső szakértőket is meghívnak, de a testület összetételét nem teszik közzé. A tervezetet decemberben tervezik közzétenni.
2014. január 16.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a Székelyföld-tervezet „sokkal bonyolultabb feladat”, mint korábban gondolták. A kész tervezetet a tavaszi törvényhozási időszakban nyújtják be a parlamentben.
2014. március
A tervezet elkészült, de szövegét nem hozták nyilvánosságra, azt csak a Magyar Polgári Párt (MPP) kapta meg az RMDSZ és az MPP közötti megállapodás értelmében. A tervezetet a két párt közös munkacsoportja véglegesíti.
2014. április 10.
A Magyar Polgári Párt (MPP) Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós polgármesterét, Márton Zoltánt, Makfalva polgármesterét, valamint Kulcsár Terza Józsefet, az MPP háromszéki elnökét delegálta a közös munkacsoportba. Az RMDSZ delegáltjai nem váltak ismertté.
2014. szeptember 18.
Az RMDSZ sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor bemutatta az elkészült Székelyföld-statútumot. Indoklása szerint: „Az autonómiastatútum azután jött létre, hogy az RMDSZ által kidolgozott kulturális autonómiatervezetet nem szavazta meg a román parlament, és az utolsó RMDSZ kongresszuson megbízták a Szövetséget egy autonómiatervezet megírásával. Ez a tervezet az olaszországi Dél-Tirol mintájára épül. Ott a fejlődés és a jó együttélés kerete lett. Azt szeretnénk, ha Romániában is az együttműködés, a párbeszéd kerete lenne”.